Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 569 C. : A kártyajátékból, különbség nélkül a játék nemére, bíróság- előtt érvényesíthető kötelem nem származván : a másodbiróság ítélete a benne felhívott indokoknál fogva hh. (1808. ápr. 13. 240. sz.) Fogadás. 235. C. : Az A) alatti okirat tartalma szerint alperes és B. I. az okiratban kitett dologra nézve tulajdonközösségben voltak és B. I.-nek ezt a részét alp. meghatározott árért megvette, egyúttal az V. pontban kiköttetett az, hogy ha alp. az iUető dolgot nyereséggel eladja, a nyereség 1/4 részét B. I.-nek kiadni köteles, ha pedig két év múlva el nem adná, annak fejében B. I. 6000 koronát követelhet, mit alperes kifizetni köteles. A szerződésnek ebből a tartalmából nyilvánvaló, hogy a B. L-nek kikötött 1/i rész nyereség, esetleg 6000 K, tulajdonképen és jogilag a B. I.-t megillető vételár természetével bir és annak a vételárnak szerződésszerű kiegészitő része és igy habár az 1/4 rész az előre ki nem számitható esélytől függ, sem az V* rész nyereség, sem a 6000 K kikötése fogadásszerű szerencseszerződésnek nem tekinthető. (1902. nov. 6. I. G. 239. sz.) Fogadás alapján teljesített fizetés visszakövetelése. 236. C. : Kétségtelen ugyan, hogy ha a fogadás tétele a vesztes fél által megfizettetett, vagy egy harmadik személynél letéteményeztetett és ezáltal a nyerő félnek kiadatott, a vesztő fél a fogadás tételét többé vissza nem követelheti. De jelenleg ez az eset fenn nem forog, mert a C) alatt csatolt alp. által valódiság tekintetében nem kifogásolt levélből kétségtelenül kitűnik, hogy fel}), részéről a fogadások tételeit nem egy-egy népbank-részvény, hanem 100—100 frt képezte. A kérdéses részvények tehát csak készpénz hiányában fedezetül lettek letéve. Jelen esetben tehát a fogadás tétele sem ki nem fizettetett, sem harmadik személynél le nem tétetett, hanem a kérdéses részvények a fogadás összegének fedezésére, tehát zálogképpen tétettek el. Minthogy pedig alp.-t, mint állítólag' nyerő felet a fogadásból kifolyólag birói uton érvényesíthető semmiféle jog, ezek szerint a fogadás tétele erejéig zálogjog nem illeti meg; minthogy alp. akkor, midőn ugy védekezik, hogy a fogadást megnyervén, a kérdéses részvényeket elárusította s abból az őt illető 200 frtot megtartotta, a vételárnak ezt meghaladó részét pedig felp. rendelkezésére bocsátotta, a részvényekre kétségtelenül zálogjogot érvényesít, mihez pedig joga nincs; minthogy ezek szerint alp. a kérdéses részvényekre sem tulajdonjogot, sem