Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

554 Szerződések. szerint veszteséget egyáltalán nem eredményezvén, most már az alp. ok nélkül tartja vissza a nála hagyott biztosítéki összeget, valamint akkor, a mikor a 3. pont alatt a közös ügyletek után, az ezek által kötelezett részéről az alp.-nek telj esitett készpénzfizetés alapján az ő jutaléka fejében 234 frtot követel az alp.-tői, mindkét követelésének alapját, az alp.-hez befolyt társasági vagyonból őt a társas viszonynál fogva megillető vagyoni illetőség kiadása képezi. Az alp. részéről a perben védekezésül felhozott az a körülmény, hogy az L) •/. a. szerint a felp. javára jelentkező nyereség, a későbbi tőzsdei ügyleteknek vesztesége által fel lett emésztve és hogy abból az ő kezéhez semmi sem folyt be, a felp. követelése érdemi megbirálásához tartozó kérdéseket képezvén, azok ezúttal, a midőn csak a követelésnek birói uton való érvényesithetésének kérdése döntheti el, méltatást nem igényelnek. Ellenben a felp.-nek, a másodbiróság Ítéletének indokolásában 1. pont alatt megjelölt 2255 frt kárkövetelése nem képezhet bíróilag érvényesíthető követelést azért, mert ily összeget a felp. annak a vesztett haszonnak ellenértéke fejében követel az alp.-tői, a mely haszonban részesült volna az alp.-sel közösen folytatott tőzsdei ügyletek után arra az esetre, ha az alp. ezeknek az ügyleteknek lebonyolítása iránt a B) */. a. szerint hozzá intézett utasításnak megfelelt volna. E szerint tehát a felp. kártérítésként az alp.-tői a tőzsdei agyleteknek lebonyolításával várható haszon egyenértékét követelvén, követelésének alapját szintén a szerencsejáték természeténél fogva birói uton nem érvényesíthető tőzsdei ügyletből eredő kötelem képezi. (1901. febr. 27. 47. sz.) = V. ö. a IV. kötet 1608—1612. és 1615—1624. sz. jog-eseteit. 219. B p e s t i K. é s V. t s z. : Az A) alatti okirat szerint a peres felek közt 200 darab osztrák-magyar államvasuti részvény tekintetében vételi bizománjd ügylet létesült, a melyben a bizományosként szereplő felp. a megszerzendő és tőzsdei árral biró papírokat a kereskedelmi törvény 381. §-a értelmében eladóként maga szolgáltatta, miáltal a peres felek közt közvetlenül vételi szerződés jött létre. Az oly vételi ügylet, melynél a megvettnek jelzett áru valóságos átadása és átvétele a szerződő felek szándéka szerint eleve ki van zárva, s a melynél a felek szándéka csupán arra irányul, hogy az árunak szerződési és bizonyos időben jegyzett tőzsdei ára közt mutatkozó árkülönbözetek kölcsönösen megtéríttessenek, pusztán a tőzsdei árkülönbözetek fizetésére irányuló fogadásszerü szerencsejáték természetével bírván, az ily ügyletből eredő követelés rendes polgári bíróság előtt nem érvényesíthető. A királyi törvényszék