Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

540 Szerződés. követett birói gyakorlat, a mely szerint az ilyen ügylet, a mennyiben nem kizárólag a saját termésre mint egyedi árura vonatkozik, a közönséges vételi szerződéstől eltérő megbirálás alá esnék. Ilyen körülmények között a felebbezési biróság helyesen minősitette a felek között létrejött kérdéses ügyletet valóságos, a biróság előtt a maga egészében korlátlanul érvényesíthető vételi szerződésnek — mint ilyen ügyletre tehát az uzsoratörvénynek csupán a kölcsönök, illetve hitelezések iránt intézkedő rendelkezése nem alkalmazható. Minthogy pedig a szerződő felekre nézve a jogszabályt maga a szerződés alkotja és különben is a szerződő fél a szerződést teljesíteni tartozik; minthog3r továbbá a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alp. az eladott búzát felp.-nek a kikötött módon át nem adta; ezeknél fogva a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy alp.-t az 50 mmázsa buza átadására, ellenkező esetre a búzát helyettesitő egyenérték megfizetésére kötelezte. (1898. szept. 1. I. G. 170. sz.) 205. C.: Alp. azon az alapon támadja meg a felebbezési biróság Ítéletét, hogy szerinte a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy őt a buza átadására kötelezte annak ellenére, hogy ő saját termésű búzáját adta el és az átadhatásra elegendő búzája nem termett és hogy a suly és ár meghatározása nélkül gabonára létrejött vételi ügylet szerencseszerződés lévén, mint ilyen szerződésszerű kötelezettséget nem eredményezhet. Ez a panasz nem bir megállható alappal. Nincs hazai tételes törvény vagy állandóan követett birói gyakorlat, a mely szerint a gabonára megkötött vételi ügylet pusztán azért, mert a suly és ár meg nem határoztatott, szerencseszerződésnek volna minősithető; ha ugyanis az ár egyáltalában illetve valamely árhoz kifejezett vagy hallgatag vonatkozással sem határoztatott meg, akkor a kereskedelmi törvény 336. §. szerint a vételi üg}det megkötöttnek nem tekinthető és igy a szerződés a felek között létre sem jött; ha pedig a gabonának minősége nem határoztatott meg, akkor a kereskedelmi törvény 321. §. szerint a vétel tárgya középminőségünek tekintendő; végül, ha meghatározott fajú saját gabonatermés a mennyiség meghatározása nélkül adatik el, a vétel tárgyául az a fajú egész saját termésű gabonakészlet tekintendő. Igaz ugyan, hogy ha a vételi ügylet az eladónak saját jövendő termésére mint egyedi árura jön létre, az ügylet csak feltételes, a mennyiben ilyen esetben az áru átadhatásának koczkázata magát a vevőt is, az ügylet megkötésének idejétől kezdve terheli és igy ha maga az egyedáru az eladó hibáján kívül át nem adható, vevő az egyedi áru helyett más hasonló árunak átadását