Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)
538 Szerződés. Gabona elővétel — saját termés eladása. 201. Győri T.: A felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasz, hog-y a felebbezési biróság az ősiségi nyilt parancs 19. §-ának megsértésével hozta meg Ítéletét, alappal nem bir, mert igaz ugyan, hogy ez a törvényes szabály az osztrák általános polgári törvénykönyv hatályba lépte után kötött zálogszerződéseket érvényteleneknek mondotta ki, igaz továbbá az is, hogy az az ügylet, a melylyel felp.-ek 522 frt tartozásuk ellenében 2 drb. ingatlanukat alp. használatába bocsátották, ily érvénytelen zálogszerződésnek tekintendő, azonban, minthogy a C.-nak 24. számú polgári döntvénye szerint, az ingatlanra vonatkozó, s törvény szerint érvénytelen zálogszerződéseknél a zálogtárgynak még a törvéiryes kamatmértéket meghaladó évi hasznai sem tudhatók be a kölcsöntőke lerovására, annál kevésbbé fordíthatók a kölcsöntőke lerovására a zálogtárgynak azok a hasznai, melyek, mint a fenforgó esetben a törvényes kamat mértékét sem haladják meg. (1901. jan. 10. Gr. II. 69. sz.) 202. C. : A mikor valamely ingatlan eladója azt köti ki magának a vevővel szemben, hogy ő az eladott ingatlan egy részének birtokában és használatában meghatározott ideig valamely esemény bekövetkeztéig vagy tetszésétől függő időtartamon át vagy elhalálozásáig bent maradhasson és ezzel szemben a vevőnek azt engedi meg, hogy ez a vételár valamely részét a birtoklás tartama alatt kifizetni nem köteles, az a megállapodás nem vonható az ingatlan zálogul adása felett kötött érvénytelen szerződés fogalma alá és az ilyen megállapodás érvényes. (1902. nov. 12. I. G. 270. sz.) 203. C. : Alp. panasza szerint a kereseti ügylet megkötésénél s felek valóságos szerződési szándékuk szerint kölcsönügyletet létesítettek, s a kölcsönügylet lett adásvételi szerződés alakjába burkolva, mint ilyen pedig a felp. szolgáltatása és a részéről alp.-sel szemben kikötött ellenszolgáltatások közt mutatkozó nagymérvű aránytalanságra való tekintettel uzsoraügyletnél egyébnek nem tekinthető. De még akkor is, ha az ügylet vételi ügyletnek tekintetnék, az érvénytelen, mert alp.-nek szándéka nem az adásvétel tárgyaként szereplő buza tényleges szállitására, hanem csupán arra irányult, hogy a folytonos árhullámzásnak alávetett buza árának általa remélt csökkenése esetén a szerződéses ár és a teljesitési határidőben mutatkozó ár közt való különbözetnél nyerészkedjen, ily szerencsejátékból pedig jogokat egyik fél sem származtathat. Azonfelül a vétel az alp. saját reménybeli termésének szállitása iránt jővén létre, a szállitandó áruban a vétel idejétől a szállítási határidőig bekövet-