Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

536 Szerződés. M. és bűntársainak cselekménye által szenvedett sérelemért birói uton kereshessen orvoslást, a büntető törvény rendelkezésével nem ellenkezik: minthogy továbbá alp. részéről a szerződésnek felp.-ekkel megkötése és annak alapján az I. rendű felp.-től 5000 forintnak, az V-ik rendű felp.-től pedig 100 forintnak felvétele után a bpesti tsz. büntető osztályánál a kérdéses szerződés inditó okául szolgált bűncselekmény miatt W. M. és állitólagos bűntársai ellen 1891. évi február hó 13-án 5310. szám alatt bűnvádi pótfeljelentés adatott be s annak alapján W. M. és állitólagos bűntársai ellen a bűnügyi eljárás folyamatba is tétetett, a mi által alp. a felp.-ekkel kötött szerződést nyilván megszegte : a másodbiróság Ítéletét stb. hh. kellett. (1897. febr. 11. 1559/1896. sz.) Uzsorás szerződés. 198. Bpesti T.: Jóllehet való, hogy felp. a tárgyalás rendén a közte és alp. közt létre jött ügyletet uzsoravétség indokából is megtámadta, jóllehet továbbá a felebbezési biróság e megtámadási ok felett érdemileg kifejezetten nem határozott, mind e mellett el kellett felp. felülvizsgálati kérelmét utasitani: mert az uzsoráról és káros hiteliig}rletekről szóló 1883: XXV. t.-cz. 1. §-a tilos ügyletnek és uzsoravétségnek minősiti azt a szerződési megállapodást, a mely szerint más szorultsága oly czélból használtatik fel, hogy az egyik fél részére túlságos mérvű vagyoni előny biztosittassék és ez a másik félnek romlását előidézni vagy fokozni alkalmas, és igy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik; azonban ez a tilos ügylet, a törvény kifejezett rendelkezése értelmében csupán a hitelezési jogviszony keretében érvényesülhet. Akkor tehát, a midőn nem hitelezési jogviszony forog fenn, a felek szabad akaratelhatározásával létesitett egyezségi megállapodást a felhívott törvényes rendelkezés alapján megtámadni sikerrel nem lehet. A jelen esetben sem forog fenn hitelezési jogviszony, mert a felel>bezési biróság által megállapított s a S. E. T. 197. §-a szerint o helyütt is irányadó tényállás szerint végrendeleten alapuló hagyományösszeg kifizetése képezi a per tárgyát. (1897. márcz. 5. I. O. 22. sz.) Ingatlan használatának átengedése kamat fejében. 199. O.: Az ügylet szinlelt voltát bizonyítani, arra való tekintet nélkül, vájjon az ügylet magán- vagy közokiratba lett-e foglalva, a szerződő feleknek jogában áll, alp.-nek tehát az ügylet szinlelt voltára vonatkozó kifogását a közjeg}rzői okirattal szemben is meg