Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

532 Szerződés. vannak szabályozva, a vitás kérdések eldöntésénél első sorban a szerződésbeli megállapodások az irányadók; s mert ha a szerződő felek a fentebb megjelölt körülményt halasztó feltételként kikötötték, a feltétel be nem következése esetében a jogügylet érvényesülésének lehetősége elenyészett. (1899. okt. 20. L G. 225. sz.) 190. Alp.-ek megbízták H. S.-t, hogy őket az 1897. évi párisi és londoni kiállításokon mint kiállítókat jelentse be és képviselje, H. S. pedig magára vállalta az összes költségnek viselését és maga részére meghatározott dijakat kötött ki az alp.-ektől az esetre, ha ezeknek kiállított árui az előre meghatározott kiállítási kitüntetéseket elnyerik. Alp.-ek az illető kiállításokon a fenti módon áruikat kiállították és a kitüntetéseket megkapták. H. S. és azok, kikre ez a kikötött dijak egy részét engedményezte, perlik alp.-eket a kikötött dijak iránt. A felebbezési bíróság bizonyítottnak azt találtar hogy az illető kiállítások ama magánvállalatok közé tartoztak, a melyek a kiállítási jelleget üzérkedés czéljából vették fel, azokon minden kiállító kapott kitüntetést, azok zugkiállitások voltak és az általuk kiosztott kitüntetések valódi értékkel nem birtak, azoknak a kiállításoknak ezt a jellegét H. S. már ismerte akkor, a mikor alp.-ekkel az illető megállapodásra lépett, sőt H. S. ama kiállítások szervezetében azoknak fenti jellegét ismerve, működött közre. C.: Hh. Indokok. E tényállás mellett azoknak a kiállitásoknak czélbavett, illetve az alp.-ekre nézve egyébként kedvező eredménye nyilvánvalóan meghaladja a tisztességes reclame határát és kétségtelenül alkalmas arra, hogy a fogyasztó nagyközönséget az ott kiállított és kitüntetett áruk valódi becse iránt tényleg megtévessze, s igy az eredmény jogilag valóban az üzleti forgalomban megkívántató tisztességbe, illetve a jó erkölcsökbe ütközik; következésképen az iránt az eredmény iránt tudatosan létesült szerződésszerű megállapodásra alapított teljesítést czélzó, vagy a nem teljesítésből származtatott vagyoni igények birói oltalomban nem is részesíthetők; az anyagi jog szempontjából tehát jelenleg nem alkalmazható az a különben fennálló jogszabály, hogy a ki a szerződést a maga részéről teljesítette, a szerződés teljesítését a másik fél részéről is követelheti és közömbös az, hogy alp.-ek a kapott kitüntetéseket használják és ama kiállítások fenti jellegéről szintén előre tudomással birtak, hanem helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy felp.-eket ez alapon keresetükkel elutasította és mint veszteseket a költségben elmarasztalta. Ilyen körülmények között a felebbezési bíróság, minthogy felp.-eket keresetükkel nem az alp.-ek megtévesztése okából utasította el, nem sértett meg az ügy érdemére vonatkozó eljárási szabályt azzal, hogy nem bocsátkozott annak a bizonyításába és megállapításába, hogy alp.-ek és ama kiállítások mivoltáról és különösen fenti jellegéről szintén előre már tudomással birtak, egyébiránt a S. E. 95. §. szerint a felebbezési biróság a felek eskü alatti kihallgatását elrendel-