Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. 7:5 tói számítandó 6 hónap alatt beadni, felp; azonban ezt csak 1899. 1894: XXXI. jan. 16. adta be, ennélfogva az utóbb említett bontó okra alapított *cz kereseti joga hasonlóan elenyészett. A mi pedig a felp. által felhozott *" a^ azt a körülményt illeti, hogy alp. állítólag nősztehetetlen, az a jelen perben már csak azért sem vehető figyelembe, mert a nősztehetetlenség nem a házasság felbontására, hanem a mennyiben bebizonyíttatnék, hogy alp. ezen hibában már a házasság megkötésekor szenvedett, az 54. §. cj pontja szerint a házasság érvénytelenítésére szolgálhatna csak alapul, felp. azonban keresetét nem ez iránt indította. De ettől el is tekintve, minthogy felp. keresetében beismerte, hogy az alp. állítólag nősztehetetlenségéről még az együttélés idejében gj^őződött meg, felp. tartozott volna az 57. §. e) pontja szerint attól a naptól, a melyen az állítólagos tévedést felismerte, vagy legkésőbb az elhagyástól számítandó egy év alatt házasság érvénytelenítése végett keresetet indítani, felp. azonban ily keresetet nemcsak nem indított, hanem alp.-nek állítólagos hibája daczára alp.-sel, bár rövidebb félbeszakításokkal, csaknem 2l/.> évig együtt élt és bontás iránti keresetét is csak <J évvel az elhagyás után adta be. (1901. iébr. 5. 6407. sz.j Férj becsmérlése és gúnyolása. 79. Szabadkai tszék: Felp. keresetét a házassági törvény 80. §-ára alapítván, azon az alapon kérte a házasság felbontását, mert az alp. őt cselédek és idegenek előtt gnny tárgyává tette, szegénységét szemére vetette, házassági kötelességét vele szemben nem teljesítette, annak teljesítését megtagadta. A házasságból született két leánygyermeket a maga részére kérte kiadatni. Alp. tagadta a kereseti állításokat és ellenezte a házasság felbontását, a házasság felbontása esetében 1894. febr. 18-tól számítva havi '25 írt tartásdíjban kérte felp.-t elmarasztalni. A tanúkihallgatás foganatosíttatván, P. Gy. hit alatt vallotta, hogy alp. a fel}), ügyvédi irodájában többször és többek előtt mondotta felp.-nek, hogy nem volt semmije és csak az által lett valamivé, hogy őt elvette: továbbá, hogy a mikor g}rermeke születik, azután egy évig nem engedi magához a férjét. P. Gy.-né tanú szintén hit alatt vallotta, hogy alp. férjét idegenek és cselédek előtt szamárnak, butának nevezte s hogy ha ő hozzá nem ment volna, ember sohasem lett volna belőle, továbbá, hogy az alp. idegenek előtt ugy nyilatkozott férjéről, hogy őt a szemétdombról vette fel; hogy neki nem kell a férje, vele nem érintkezik, mert nem akarja, hogy gyermeke szülessék tőle. Gy. Zs. tanú pedig hit alatt azt vallotta, hogy előtte és idegenek előtt is,