Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. bíróság ítéletének mv.-ával a házassági törvény 77. §. a) pontjában 1876: XVI. foglalt bontó okot mellőzni és ugyanannak a tcz.-nek 80. §. a) pont- tk­jában foglalt bontó okot megállapítani és ezzel egyebekben a má- 80' * b^ sodbiróság ítéletét azért hh., mert a feleknek a tanuk vallomásával támogatott előadásával bizonyítva van, hogy alp. az eg}Tbekelést kö­vető hatodik hónapban férjét jogos ok nélkül elhagyta és férje is­mételt felhívására sem tért többé vissza, e mellett utóbb a nálánál fiatalabb Sz. J.-fel tartott együttes lakást, mely viselkedése együtt­véve kétségkivülien a házassági törvény 80. §. a) pontja alá vo­nandó. A házassági törvény 80. §. c) pontjában foglalt bontó ok, melyet egyébként a másodbiróság sem talált fentarthatónak, azért mellőztetett, mert a felp. által felhozott ama ténykörülmények, me­lyek az alp. erkölcstelen életét, vagy épen ilyennek megátalkodottan folytatását igazolnák, az általa felhívott és kihallgatott tanuk vallo­másával bizonyítást nem nyertek, alp. pedig azoknak valóságát ha­tározottan tagadásba vette. (1897. máj. 11. 1807. sz.) Férj eltávozása. 5í). C.: A meghallgatott orvosszakértő véleménye szerint alp. a közösülésre ugy a vizsgálat alkalmával, mint az egybekeléskor képtelen volt. Az a ténye tehát alp.-nek, hogy felp.-sel nem közö­sült, a házastársi kötelesség szándékos megsértésének nem tekint­hető s az orvos által megállapított körülmény a házassági törvény 54. §-ának c) pontja alapján a házasság megtámadására szolgálha­tott volna esetleg okul, de bontó okot nem képez. Mindamellett a T. ítélete helyben volt hagyandó, mert felp.-nek alp. által nem is kifogásolt kereseti előadásából s a B) a. helyhatósági bizonyítvány­ból megállapítható, hogy alp. felp.-t 1901. jan. 4-én elhagyta, azt pedig alp. nem is vitatta, hogy az elhagj^ásra jogos oka lett volna. Tekintve tehát, hogy peres felek már közel két év óta különválva élnek és sem az ismételten megkisérlett bírói békéltetés, sem pedig peres feleknek ágytól és asztaltól ideiglenes különélése kibékülést nem eredményezett; tekintve továbbá, hogy alp.-nek az az előadása, hogy ő felp.-sel együtt élni hajlandó, figyelembe' vehető nem volt, a mennyiben alp. maga sem állította, hogy az együttélés visszaállí­tására bárminemű lépést tett volna; végül tekintve, hogy ily kö­rülmények között a házassági viszony annyira feldultnak mutatko­zik, hog}r a további életközösség felp.-re elviselhetetlenné vált: pe­res felek házasságának felbontása a házassági törvény 80. §-ának a) pontja alapján indokolt, a miért is a másodbiróság Ítélete a most felhozott indokok alapján hh. volt. (1902. decz. 4. 6193. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom