Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

136 Családjog. XXXI. házassági életközösség", a melynek erkölcsi alapja megsemmisült, a *• felek között helyreállítható s közöttük békés háziélet folytatható volna: annálfogva a felek házasságát a rendelkező részben felhozott törv.-szakasz alapján kellett az elsőbiróság ítéletének részben való mv.-ával felbontani és alp.-t vétkesnek nyilvánítani. (1898. jan. 4. 5706/1897. sz.) Horvát községi illetőséggel birt egyének a magyar községi illető­ség megszerzése után átváltoztatást kérhetnek. 14(i. Fehértemplomi t s z é k : A zágrábi érseki szent­széknek 1896. nov. 10-én hozott 426. sz. ágy- és asztaltól elvá­lasztó Ítéletet az 1894: XXXI. tcz. 141. §-a alapján felbontó íté­letté változtatja át. A házasságból 1892. jun. 20-án született „B. A." és az 1899. jan. 30-án született „E. B.u fiúgyermekek elhelyezése és tartása tekintetében ugy intézkedik, hogy nevezett gyermekeket felp.-nö gondviselésére bízza. Indokok: Felp. keresetében a közte és alp. között 1883. nov. 29-én kötött házasság felbontását, illetve az ezen házasságra nézve a zágrábi érseki szentszéknek 1896. évi 426. sz. a. kelt ágy­ás asztaltól való elválasztást kimondó Ítéletének felbontó ítéletté való átváltoztatását kérte a H. T. 141. §. alapján és kérelmének indokául előadta, hogy az ágy- és asztaltól való elválás a fenti íté­letnek jogerőssége óta már több mint 2 év óta tart. Minthogy a tszék, melynek jelen perbem illetékességét a H. T. 147. §. meg­állapítja, azt, hogy a' peres feleknek az ágytól és asztaltól való el­válása, az 1899. jul. 31-éig mint a kereset megindítása napjáig a szentszéki ítélet jogerőssége óta 2 évnél több ideig tartott s hogy még ma is tart, a 10,408/1899. sz. beadványhoz csatolt G. 7. alatti, úgyszintén a 16,291/1899. sz. beadványhoz csatolt A. •/. alatti bizonylatokkal kétségtelenül beigazoltnak találja s így a H. T. 107. §. előirt feltétel fenforog, minthogy végül azon ok, a melyre a szentszék a fenti Ítéletét alapította, hogy ugyanis felp. K. Gy.-val vadházasságban él s ettől gyermeke született, az 1894 : XXXI. tcz. szerint is bontó okot képez, ennélfogva az 1896. évi 426. sz. szent­széki és a peres felek között az ágy- és asztaltól való elválasztást kimondó Ítéletet az idézett tcz. 107. és 141. §§. alapján felp. kérel­méhez képest felbontó Ítéletté átváltoztatni kellett. Ezen házasság­ból született „B. és E.u nevü kiskorú gyermekeket a felp. gond­viselésére kellett bízni, mert ezek nevelésére és tartására felp. haj­landónak nyilatkozott s mert oly ok fenn nem forog, a mely annak lehetőségét kizárná, hogy felp. ezen gyermekek gondját viselhesse. (1900. okt. 9. 10,748. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom