Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)
Házasságkötés joga. tandó, vájjon a peres felek közötti házasságnál a korábbi jogszabá- 1894: XXXI. Ívok szerint forgott-e fenn érvénj'telenségi ok ? és ha igen, volt-e *fz az alól felmentésnek helye ? A keresztény és nem keresztény felek között érvényes házasság Magyarországban a korábbi jogszabályok szerint nem jöhetett létre és ezen érvénytelenségi ok alól Magyarországban felmentésnek sem volt helye, ez okból a másodbiróság Ítéletét hh. kellett, de mellőzendő volt az a felesleges kijelentés, mely szerint mindkét félnek az ujabb házasságra lépés megengedtetett: mert az 1894: XXXI. tez. 46. §-ának második bekezdése szerint a semmis házasságot semmissé nyilvánítása után ugy kell tekinteni, mintha meg sem köttetett volna. (1897. decz. 7. 6375. sz.) Külföldi perben megállapított bontó ok tényállása. 134. C.: A másodbiróség Ítélete hh., mindazonáltal mindkét alsóbiróság Ítéletének rendelkező részére kiható azzal a részben való változtatással, hogy a Gráczban 1886. jan. 27-én kötött házasság a klagenfurti tsz.-nek 1898. decz. 28-án kelt s jogerőre emelkedett Ítélete folytán kizárólag az 1894 : XXXI. tcz. 115. §. 2. bekezdése alapján bontatik fel, ehhez képest az alsóbiróságoknak az 1894 : XXXI. tcz. 80. §. a) pontjára való hivatkozása, valamint azok a rendelkezései is mellőztetnek, melyek az alperes vétkességének külön kimondására vonatkoznak. Indokok: Az 1894: XXXI. tcz. VII. fejezete külön intézkedik a külföldön kötött házasságokról és a külföldiek házasságáról s az eme fejezetben foglalt 115. §-nak 2. bekezdése azt rendeli, hog}r ha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi biróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta, a magyar biróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás olyan tény miatt történt, melynek alapján a házasság az 1894: XXXI. tcz. szerint is felbontható. A törvénynek ebből a rendelkezéséből önként következik, hogy ha a bontásra irányult kérelem a külföldi bíróságoknak ágytól és asztaltól elválasztó oly határozatára van alapítva, melyben a házastárs vétsége megállapittatott, ez esetben a, magyar biróság az elválasztó ítélettel már megállapított ténykörülmények uj vitatásába nem bocsátkozhatik, hanem az 1894: XXXI. tcz.-ben foglalt egyéb bontó okokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása nélkül kizárólag az ágytól és asztaltól elválasztó Ítélet keletkezése után felmerült, annak joghatályát utólagosan érintő körülményeknek méltatása és annak eldöntésére van hivatva, hogy az elválasztó ítélettel megállapított tények minősithetők-e az 1894:
