Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Családjog1. 1894: XXXI. okból, mert az akkor érvényben volt magyar törvények a házasság*cz- kötésnek eme formáját érvényesnek el nem ismerték, meg nem tá113- §- madható. Ellenben az 1891: XXXI. tcz. 109. és 138. §-ának második bekezdése nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a magyar állampolgári férfiak az 1894: XXXI. tcz. életbeléptetése vagyis L895. október elseje előtt külföldi nővel külföldön kötött házassága megtámadható oly anyagi érvénytelenítő ok alapján, a melyet a korábbi jogszabályok ilyennek elismertek, habár azt az okot az 1894: XXXI. tcz. a házasság érvénytelenítésére alkalmasnak nem tekinti is, az alatt a feltétel alatt, ha a korábbi jogszabály uralma alatt eme érvénytelenítő ok felmentés által elhárítható nem volt. Ebből kiindulva, habár a róm. kath. házasság jogszabálya szerint a valláskülönbség (disparitas cultus) mint nem isteni, hanem emberi törvényen alapuló, nem képez olyan házassági akadályt, a mely alól felmentésnek nem volna helye, mind a mellett tekintettel arra, hogy a Mózes talmud szerinti házassági jognak szintén egyik alapfeltételét képezi az, hogy keresztény és izraelita között házasság érvényesen létre nem jöhet és ugyan eme törvény szerint a valláskülönbség oly érvénytelenségi okot képez, a mely alól az izraelita vallás felmentést egyáltalán nem ismer, továbbá tekintve, hogy a házassági kötelék jogi természeténél fogva olyan szerződést képez, a mely, ha az egyik félre nézve érvénytelenül köttetett meg, mind a két félre nézve eredetileg érvénytelennek, s mint ilyen semmisnek tekintendő: a dolog eme állásában abból az indokból, mert a házasság a valláskülönbség miatt S. T. egyik házastársra nézve felmentéssel el nem hárítható, anyagi érvénytelenségi ok fenforgása mellett köttetett meg, s mint ilyen eredetileg érvénytelenül jött létre : a tsz. peres felek házasságát a fentebb idézett törvényszakaszok értelmében megsemmisítendőnek és az ujabb házasságra lépést a felek mindegyikének megengedhetőnek találta. Üebreczeni T. : Hh. C. : Felp. az alp.-sel Párisban 1885. máj. 2-án a Szajna département préfecturáján a IX-ik kerületi anyakönyvi hivatalnok előtt kötött házasságot semmisnek nyilvánítani kéri. E perre nézve a házasságvédő által kifogásolt, de hivatalból is vizsgálandó illetékességét a tsz. helyesen állapította meg 1897. máj. 1-én 6280. sz. a. kelt végzésével az abban felhozott indokokból és főleg azért, mert valamint a korábbi jogszabályok, ugy az 1895. okt. 1-én hatályba lépett 1894: XXXI. tcz. 114. §-a szerint magyar állampolgár házassági perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos. Az ügy érdemében, figyelemmel az 1894: XXXI. tcz. 138. §-ára, az volt elbirá-