Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. 123 a D) alatti szintén osztrák állampolgár és róm. kath. vallású H. H. 1894: XXXI. alp.-nővel kötött polgári házasságot a tsz., mint a kir. igazságügy- *CZminiszternek 70,282/90. I. M. I. A. sz. rendeletével delegált bíróság 115-§' a) előtt semmisnek kérte kimondani az alapon, mert ha a magyar állampolgár férfi külföldi nővel külföldön köt házasságot, ez a házasság érvényessége az 1894: XXXI. tez. 109. §-a értelmében a magyar törvény szerint Ítélendő meg és ha a házasság az 1894: XXXI. tez. által el nem ismert érvénytelenségi okok fenforgása mellett köttetett, a melyek alól a korábbi jogszabályok szerint nem volt felmentésnek helye, ugyanazon törvény 138. §-a szerint az emiitett törvény hatályba lépte előtt kötött házasságok megtámadhatók. Márpedig 1885. évben, vagyis akkor, a midőn a szóban forgó házasság megköttetett, a Magyarországon érvényben volt különleges jogi szabályok a keresztény és nem keresztény között a valláskülönbségből származó bontó akadályt oly érvénytelenségi oknak tekintették, a melyek alól felmentésnek helye nem volt, következőleg ha a valláskülönbséget az 1894: XXXI. tez. érvénytelenségi oknak el nem ismeri is, a mennyiben a S. T. izraelita és H. H. róm. kath. vallású nő házassága a korábbi magyar törvények szerint a valláskülönbség miatt eredetileg érvénytelen volt, az a jelenleg fennálló törvény szerint érvényteleníthető. De érvénytelennek kérte kimondani a házasságot felp. azért is, mert a házasságkötés idejében a Magyarországon érvényben volt particuláris egyházjogok azt a házasságot, a mely nem az egyház törvénye szerint köttetett meg, mint a milyen a peres feleknek a polgári uton kötött házassága is, érvéiryesnek nem tekintették. Abban az esetben pedig, ha a házasság semmisnek nyilvánítható ezek daczára sem volna, az 1894: XXXI. tez. 76. és 80§-ának a) és c) pontja alapján házasságot felbontani kérte. Teintettel azonban arra, hogy a kereseti kérelemnek eme legutóbb emiitett részétől felp. a tárgyalás folyamán elállott, annak kérdésének megbirálásába, ha vájjon fenforognak-e azok az okok, a melyek alkalmasak volnának arra, mikép a házasság az 1894: XXXI. tez. 76. és 80. §-a a) és c) pontja szerint felbontassák, a tsz. nem bocsátkozott. A mi pedig a kereseti kérelemnek azt a részét illeti, hogy e házasság a megkötés alaki kellékeinek hiányából is semmisnek nyilvánitassék, ennek helyét nem találta azért, mert az 1894: XXXI. tez. 113. §-a szerint, a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasság érvényessége a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint Ítélendő meg, miből az következik, hogy a menynyiben a házasság a polgári forma mellett Franeziaországban, a megkötés helyén, érvényesen jött létre, ugyanaz a házasság abból az