Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. 111 másod bíróság is hh. az elsőbirói megszüntető határozatot, az ellni 1894: XXXI. annak mv.-a és igy férjének bűnügyi nton való megbüntetése czél- *CZjából rendkívüli felülvizsgálattal élt a O.-hoz, s midőn czélját igy sem érte el, bünper-ujitással élt. A nőnek férje elleni ezen éveken át szakadatlanul folytatott bűnügyi üldözési eljárása, mint tény, kétségtelenné teszi, hogy a benne és férjével létesült házasság fennállhatásához feltétlenül megkívánható ethikai, morális és physikai elem teljesen kiveszett s viszont birói meggyőződés is elfogadhatóvá teszi alp.-nek, férjének azon beismerése valóságát, hogy neje irányában a házassági kötelességeket nem teljesítette, ily körülmények közt, tekintettel arra, hogy jelen válóper már évekkel az L894:XXXI. tcz. életbelépte előtt tétetett folyamatba, hogy felek alig három heti együttlét után már 3-ik éve elkülönözve vannak tényleg s azt sem lehetvén figyelmen kivül hagyni, hog3r a házassági kötelék már 1893. szept. havában egy izben s 2 év múlva másodízben birói ítélettel felbontatott, ennélfogva a peres felek közötti eme három éves tényleges különélés és az. hogy ez a' kibékülésre nem vezetett, teljesen pótolja és illetőleg megvalósította már a 99. §-ban az ágy- és asztaltól való különélés elrendelése által elérni kívánt czélt, t. i. a kibékülés lehetőségét és tekintettel arra, hogy felp.-nőnek csakis a férje elleni folyamatba tett bűnvádi eljárás utján sikerült 5000 frt hozományát visszakapni, a mi bizonyítéka unnak, hogy alp. felp. anyagi érdekei fentartása és megóvása iránti lényeges házassági kötelességének nemcsak nem tett eleget, de azt súlyosan meg is sértette, mindezen okoknál fogva a házasság az 1894. évi H. T. 80. §. a) pontja alapján felbontandó és alp. vétkesnek kimondandó volt. Minthogy a per rendén kimutattatott, hogy gyermek a házasságból nem született, hogy vagyoni kérdést felek egymás ellen ivem érvényesítenek, hogy felp.-nő férje nevét viselni nem akarja, ennélfogva az ítéletben ezekre vonatkozó rendelkező rész mellőzendő volt. (1896. jul. 30. 7271. sz.) Kolozsvári T. : Az elsőbiróság ítélete mv.. M. S. felp. és K. Zs. alp. házasfeleknek ágytól és asztaltóli különélése az ítélet jogerőre emelkedésétől számított félévre elrendeltetik, mely idő letelte után M. S. felp. feljogosittatik arra, hogy az eljáró tszék tanácsülésében megejtendő békéltetést és a házasság felbontása iráni a további lépéseket megtehesse. Indokok: Az 1894: XXXI. tcz. 80. §. a) pontjára alapított bontóperekben ennek a törvénynek 99. íj-a második tétele szerint az ágytól és asztaltól való különélést mindenkor el kell rendelni. Ennélfogva, habár tény az, hogy peres felek a válókereset beadá-