Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

106 Családjog1. 1894: XXXI. az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, a nem vétkes nő azon*w- ban férje nevét a házasság" felbontása után is megtarthatja, ha ezen 94' ^' akaratát a perben kifejezte s a biró a nőnek azt a jogát köteles a felbontó Ítéletben kimondani. A törvénynek eme rendelkezéséből önként következik, hogy a név viselésére vonatkozóan csak akkor szükséges az Ítéletben külön kijelentés, ha a nem vétkes nő a férj nevének viselésére feljogosittatik; az elsőfokú Ítéletnek a névviselés eltiltására vonatkozó felesleges rendelkezését tehát mellőzni, egyébként azonban a másodbirói Ítéletet az abban felhívott indokok alapján hh. kellett. (1897. okt. 27. 4667. sz.) A feleség joga a férj nevének viselésére a ht. előtti időben. 113. C.: A névviselésre vonatkozó oly vitás kérdés, mely a házassági kötelékre van alapítva, ennek megszüntetése után is, mint a családi állással kapcsolatos: magánjogi jellegű; a csáládi név viselhetése felőli vitás kérdések eldöntése tehát, akár a családi név bitorlásának eltiltása, akár az annak viselésére vonatkozó jogosultság megállapítása forog szóban, a bíróságok hatásköréhez tartozik, sőt az 1894: XXXI. tcz. 94. §. külön is rendelkezik az iránt, hogy a bíróság esetleg köteles a nőnek ezt a jogát az ítéletben kimondani, miből önként következik, hogy az 1894: XXXI. tcz. hatályba lépte előtt keletkezett, egyoldalúan felbontott Ítéletnek a név viselésére vonatkozó vitás hatálya iránt a bíróság van érdemi határozat hozatalára hivatva. (1901. jan. 9. 5336. sz.) Gyermek elhelyezése a vétkes szülőnél. 95- §- 114. C. : Alp. beismerésével s a per során kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy alp. felp.-t még az 1894. évi folyamán végleg elhagyta : azt pedig, hogy erre az elhagyásra őt a férje házánál tapasztalt tűrhetetlen bánásmód kény szeritette volna: alp. mivel sem bizonyította. Tekintve, hogy a házastársnak jogos ok nélküli indokolatlan elhagyása az 1894 : XXXI. tcz. 80. §-a a) pontja alá eső házastársi szándékos és súlyos kötelességsértést képez: a másodbiróság Ítéletének a házasság felbontását tárgyazó rendelkezése ebből az okból hh. volt. Ellenben tekintettel arra, hogy az 1894. évi XXXI. tcz. 95. §-ának harmadik bekezdése szerint a biró a szülők személyes körülményeinek figyelembe vételével a gyermekek nyilvánvaló érdekében az ezen szakasz második bekezdésében foglalt általános szabálytól cltérőleg is intézkedhetik és tekintettel arra, hogy alp.-nek azt az állítását, hogy az 1894. augusztus 8-án született gyermeket felp. még nem is látta, felp. kétségbe sem