Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Birtokfosztó cselekmények S7 savai is kellőleg beigazolva lett. Nevezetesen konstatáltatott, hogy alp. a kapu bal fala feletti tetőzetet eltávolíttatta, felp. háza fedelének zsindelyét leverette, gerendázata egy részét levágatta és a falvastagságot % részben, az udvar felől pedig 24 hüvelyk szélességben elfoglalta, arra gerendázatot rakatott ék a fplé emeleti falat és tűzfalat emeltetett, ezzel és a felvezető lépcső lerombolásával felp.-nek bíróilag is meglevőnek konstatált padlás feljáratát, ugy a kapu alatti második ajtónak befalaztatása által is elzárta, a falba orosz kéményt rakatott, felp. házfedelének kiegészítő részét képező egy födélrészt elvágatott, lebontatott, közbe tűzfalat emeltetett, és azt újra készítve, cseréppel fedette és házához csatoltatta, az a mellett volt esőcsatornát eltávolította. Mivel pedig mindenkinek, aki békés birtoklásában megháborittatik, joga van az abba való visszahelyezést és az előbbi állapotnak a háborító költségén való helyreállítását követelni, felp.-t megháborított birtokába visszahelyezni és alp.-t az előbbi állapotnak az ő költségén való helyreállítására kötelezni kellett. De kötelezni kellett volna alp.-t arra még akkor is, ha abbeli védekezése, hogy a kérdéses fal a két szomszédház birtokos között közös és közhasználatú volna, a valóságnak megfelelne is, felp. tagadása ellenében, mint a hogy valótlannak bizonyult, ugy valónak beigazoltatott volna, mert ekkor sem állott volna jogában alp.-nek az előbbeni birtoklást önhatalmúlag és felp. beleegyezése nélkül megváltoztatni, a fedél egy részét és a falnak 3U részét elfoglalni és az ő birtokához csatolni. (1886. decz. 4. 6573. sz.) B p e s t i T. : Felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: A per adataiból kiderül: hogy alp.-nek azon építkezése, mely a jelen per indítására és folytatására okot szolgáltatott, még az ítélet hozatala előtt teljesen befejeztetett és pedig akként: hogy a felp. által kért előbbi állapotba való visszahelyezés tetemes költekezés nélkül nem létesíthető. Ily helyzetben, különös figyelemmel arra, hogy felp. még csak nem is állítja azt, hogy az építkezés ellen annak idején és megfelelő uton tiltakozását a közigazgatási hatóság előtt kifejezte volna, a bpesti T. felp.-nek az alp. építkezése által okozott sérelmét nem találja sommás visszahelyezési per czimen orvosolhatónak, és igy felp.-t az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával keresetével elutasítja, és pedig annyival inkább, mivel a tényleges beépítés következtében a felek között vitás igényeknek eldöntése már nem a puszta birtoklás, hanem a sommás visszahelyezési perczim keretébe nem tartozó jogkérdésnek teljes méltatásával foghat helyet. (1887. febr. 3. 2355. sz'.) C. : A másodbiróságnak Ítéletét megváltoztatja s az eljárt jbg.-nak ítéletét az abban felhozott s alábbi okokból hh. mert a jelen sommás visszahelyezési perben kérdés tárgyát sem a birtok minősége, sem annak jogos vagy jogtalan volta nem, hanem egyedül a tényleges birtoklás s a panaszolt birtokháboritás ténye képezheti; e tekintetben pedig, mint az elsőfolyamodásu bíróság okádásában a tényállásnak megfelelőleg kiemelve lett, kétséget nem