Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Eirtokháboritás 65 körülményből, hogy mások más helyen mily árak mellett mily pajtákat vettek vagy vehettek bérbe, sem abból, hogy alp. a bérlésre jelentkezett féllel a kibérlés iránt meg sem állapított bérösszeg és egyéb feltételek mellett meg nem egyezett, sem végre abból, hogy a pajtát esetleg felp. is kivehette volna, az okozati összefüggés alp. mulasztása és felp. károsodása között meg nem állapitható. Minthogy azonban a felebbezési biróság a fentebb vázolt téves jogi felfogásából kiindulva nem állapitotta meg a tényállást arra nézve, hogy az alp. által lakott helyiség évi bére mily összegre tehető, hogy a pajta abban az időben, melyre felp. jövedelmeket! kér, kiadva lett-e. mlely időre, mily bér mellett, s hogy ez időben alp. a pajtáért mily jövedelmeket szedett be, s igy a tényállás kimerítő megállapításának hiányából ezúttal a per érdemében el nem dönthető, annálfogva a felebbezési biróság Ítéletét a sommás eljárási törv. 204. §-a értelmében fel kellett oldani. (1901. máj. 1. I. G. 133. sz.) Birtok kiadásának előfeltétele. 14 i Aradi tsz.: Felp. ingatlan birtokbaadása és fdvont hasznok megtérítésének keresetével elutasittatik. (1885. márcz. 18. 1794. sz.) Bpesti T. : Az elsőbiróság Ítélete helybenhagyatik azon indokból : mert felp.-nek azt kellett volna bizonyítani, hogy alp. a kereset beadásának időpontjában birtokolta a kérdéses ingatlant; erre nézve pedig egyáltalában semminemű bizonyítékot nem nyújtott, mert továbbá egyátalán nem jelölte ki azt, hogy alp. milyen látható jelét adta birtoklásának; és a múltra vonatkozólag sem kívánt más bizonyítékot nyújtani, mint a főesküt, holott a birtoklás természetéből folyólag azt egyéb módon is alkalma lehetett bizonyítani. (1886. jan. 8. 33415 sz.) C.: A T. ítéletét az abban felhozott indokokból hh. (1886. jun. 22. 2437. sz.) A BIRTOKHÁBORITÓ CSELEKMÉNY FOGALMÁNAK ELHATÁROLÁSA. Az ingatlannak az árverési vevő részéről a vételi bizonyítvány alapján eszközölt birtokba vétele. 145 Lugosi jbg.: Alp. beismerte, hogy a per tárgyát képező kertet felszántotta, elismerte, hogy azt a felszántást előzőleg felp.-ek bírták békésen és háboritlanul; védekezett azonban azzal, hogy birtokháboritást ez láltal el nem követett, t. i. felszántás által, mert a kérdéses kertet az általa •/; alatt' mellékelt telekkönyvi végzés szerint nyilvános árverésen megvette. Ezen védekezése meg nem állhat, mert az árverés 1891. évi június hó 15-én történt ugyan, a birtokba azonban bevezetve Döntvénytár. 5