Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A birtok joghatásai •33 142 A tulajdonos keresete ingó dolog elvont hasznainak megtérítése iránt. C. mint felülvizsgálati bíróság: Ami a felp.-ek részéről a felülvizsgálati kérelemben felhozott azt a panaszt illeti, hogy a felebbezési bíróság az által, hogy őket a kereseti összegek után 1884. évi január 8-tól, mint az illetéktelenül történt pénzfelvétel napjától a kereset indítása napjáig terjedő időre követelt kamatra vonatkozó kereseti kérelmükkel elutasította, azt az anyagi jogszabályt sértette meg, mely szerint az örököst az örökség hasznai az örökség1 megnyíltától illetik meg: ez a panasz alaptalan, mert a fenforgó ügyre a felhívott jogszabály nem alkalmazható. A felebbezési bíróság ítéletének tényállása szerint ugyanis alp. a felp.-ek által örökségi jutalék czimén követelt összeget nem felp.-ek örökrészeként, hanem saját örökségi jutaléka gyanánt, habár illetéktelenül is vette fel a gyámpénztárból és tartotta magánál. Ily helyzetben tehát e perczben nem az örökség visszatartásáról, hanem illetéktelenül felvett pénzösszeg megtérítéséről lehetvén csak szó, helyesnek tekintendő a felebbezési bíróság ama kiindulási álláspontja, hogy alp. kamatfizetési kötelezettsége a pénzfelvételnél fenforgott jó- vagy roszhiszemüségétől függ; helyes pedig ez az álláspont azért, mivel a magánjog elvei szerint csak a roszhiszemüen eljáró fél tartozik az ellenfele részére a dolog kiadása avagy valamely öszszeg megtérítése iránt ellene indított kereset kézbesítése előtt általa a dologból szedett vagy szedhető hasznokat megtéríteni. Minthogy azonban a felebbezési bíróság csupán abból a körülményből vont le következtetést alp.-nek a pénz felvételénél és megtartásánál fennállott jóhiszeműségére, mivel alp. hatósági pénztárból vette fel az őt nem illető összeget, holott magában véve az a körülmény, hogy egy harmadik a közhatóság felügyelete alatt álló pénztárból veszi fel az őt nem illető pénzösszeget, a pénzfelvevő jó- vagy roszhiszemüségének megállapítására döntő befolyással nem lehet, s minthogy a felebbezési bíróság e téves felfogása miatt nem bocsátkozott annak a megállapításába, hogy alp. a gyámhatóságnak minő intézkedése következtében vette fel a kereseti összeget, továbbá, hogy mikor derittetett fel az alp. részéről történt illetéktelen pénzfelvétel és mikor és mily uton nyert alp. erről tudomást,' e körülmények ismerete nélkül pedig alp.-nek a pénzfelvétel körül való jó- vagy roszhiszemüsége megnem állapitható: mindezeknél fogva minthogy a felebbezési bíróság eme hiányos ítéleti tényállása miatt az ügy érdemben való eldöntésre nem alkalmas, a felebbezési tiróság' Ítéletét a S. E. törv. 204. §. alapján feloldani, és a felebbezési bíróságot ujabb tárgyalás tartására, a tényállásnak tüzetes megállapítására és a felebbezési és felülvizsgálati eljárás költségére is kiterjedő uj határozat hozatalára utasítani kellett. (1898. jan. 26. I. G. 442. sz.)