Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A birtokból folyó vélelmek 53 nek a tkvi állapotra alapított joga nem akadályozza, mivel alp. neití tekinthető oly harmadik tkvi jogszerzőnek, aki ellenében a tkvi átalakítást megelőző időből származott jog érvényesíthető nem lenne. (1888. dcez. 30. 42521. sz.) 0. : A másodbiróság ítélete megváltoztatok s az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben, mert felp. község keresetét arra fekteti, hogy a peres terület neki 1862. évben uteza és malomforgató helyül az úrbéri bíróság által adatott át, és azt felp. 1873. évben jogtalanul és erőszakkal foglalta, el. Mig azonban egyrészt felp. azon állítása, hogy alp. a peres területec erőszakkal foglalta volna el, a per adataival teljesen meg van czáfolva, minthogy azok szerint a peres terület alp.-nek a majorsági birtokok tagosításakor bíróilag adatott át, és ez alapon lett az mint tulajdona még 1874. évben a hiteltelekkönyvbe is nevére bevezetve; másrészről felp. azon állítása hogy neki a peres terület utcza és malomforgató helyül 1862. évben az úrbéri bíróság által adatott volna át, kellően bizonyítva nincs; mert erre nézve 0. községének 1858. és 1862. években hitelesített, tagosítás előtti és utáni térképei magokban véve a vonatkozó földkönyvek nélkül biztos adatot annál kevésbbé nyújthatnak, mivel azok hitelesítésekor 0. község határa épen a szóban forgó részen végleg még nem is rendeztetett, és a legtöbb felp.-i tanú szerint is a peres területek liba- és sertéslegelőnek használtattak, azok tehát rendezés alá eső legelőrésznek mutatkozván, alaposan következtetni nem lehet, hogy azok közterek voltak és a tagosítás után is olyanok maradtak. Azonfelül az úrbéri rendezésnek 1862. évbeli végrehajtásáról szóló 4-/. alatti okirat tartalma, melyre felp. is bizonyítékul hivatkozik, állításának valósága ellen harezol, mivel állításának valósága esetében nem foroghatott volna fel szüksége annak, hogy részére a Szamosig ut hagyasoék, a melyen a község lakosai marháikat itatni kihajthassák. Sz. Barnabás hitelesítő mérnöknek vallomása határozatlanságán felül azért sem vehető birói figyelembe, mivel az a közben jötté vei is eszközölt hivatalos eljárásról felvett okirattal ellenkezésben áll; az E) a. adótelekkcnyv pedig a tulajdonjog igazolására kellő bizonyítékul nem szolgálhat. De mindezeken és az elsőbiróság által is felhozottakon kívül a felp.-i keresetnek különösen azért sem lehetett helyt adni, mert a perbeli adatokra vonatkozóan a peres felek meghallgatásával csatolt ama tagositási eljárásra vonatkozó iratok, jelesül a p—i birtokrendezés végrehajtásáról 1871. aug. 22-én és decz. 4-én felvett hivatalos jegyzőkönyvek szerint, mely eljárás részben az 0. majorsági birtokokra is kiterjedt és a melynél a peres ingatlan alp.-nek bíróilag átadatott, felp1. község elöljárósága nemcsak jelen volt, hanem annak befolyásával a Szamosig terjedő Ut iránt ujabb megállapodás jött létre, melynél egyebek között azon feltételt is elfogadta, hogy az alp.-nek ugyanakkor bíróilag átadott birtokra tanúsított minden igénye megszűnt. (1889. febr. 22. 5402. sz.)