Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)
624 Zálogjog és jelzálogjog githetőnek nem találta. Ezt a panaszát arra alapítja, hogy helytelen a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a vagyonközösségnek a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásában megállapított módon történt megszüntetése után az újonnan nyitott 17623. számú telekkönyvi betétbe C) 17. sorszám alatt átvitt zálogjogi bekebelezés tárgytalan; mert szerinte a követelés biztosítására bekebelezett zálogjog változatlan fentartása azt eredményezi, hogy a vagyonközösség megszüntetése után a zálogjog ugy az I. r. mint a II. r. alp.-nek kizárólagos tulajdonába jutott ingatlanoknak felét-felét terheli. Ez a panasz alaptalan azért, mert: a vagyonközösségnek megszüntetése az előbb közös ingatlan tulajdonostársai jutalékának akkép való meghatározását eredményezi, hogy az egyes tulajdonostársakat eddig az egészből osztatlanul megilletett jutalékok helyébe az elkülönített részek lépnek és pedig mint kizárólagos tulajdon. Tehát az egyes tulajdonostársnak az egészből való jutalékát az elkülönített rész helyettesíti. Ebből következik, hogy az a zálogjog, a mely valamelyik tulajdonostársnak a közösből való jutalékára szereztetett, a vagyonközösség megszüntetése mellett változatlan akkor marad, ha fentartatik az ingatlannak azon a részén, a mely annak a tulajdonostársnak jutott, a kinek a közösből volt jutaléka az illető záolgjoggal terhelve volt. Ha mégis — mint a jelen esetben megtörtént — az egyik tulajdonostársat terhelt zálogjogbekebelezés változatlanul átjegyeztetik abba az újonnan nyitott telekkönyvi betétbe, a melybe a vagyonközösség megszüntetésével a másik tulajdonostárs jutaléka bejegyeztetett: ennek a zálogjogbekebelázésnek bejegyzése hatálytalan; mert magából a bejegyzésből kitűnik, hogy az olyan betétben foganatosíttatott, a melyben nem foglaltatik az a jutalék, a melyre a bejegyzés vonatkozik. Panaszolja még a felp. felülvizsgálati kérelmében azt is, hogy helytelen a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a jelen perre nem tartozónak találta azt a kérdést, hogy az alp. a közös ingatlanokból értékesebb részt kapván, a vagyonközösség megszüntetésével gazdagodott. Ez a panasz is alaptalan, mert a kereset a II. r. alp. ellen kizárólag a követelésnek a zálogjog alapján a jelzálogtárgyból való kielégítésére irányulván, ennek a keresetnek alapjához nem tartozik az a kérdés, hogy a II. r. alp. esetleg gazdagodott-e s hogy ebből folyóan a felp. követelésének kielégítésére nézve a II. r. alp.-t a jogtalan gazdagodás czimén kötelezettség terhelheti-e? (1901. évi G. 103. sz.) A biztosítéki jelzálogjog tkvi bejegyzésének hatálya. 833 C: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és kimondatik, hogy a S. Zs. javára a nagykárolyi 2119. sz. telekjegyzőkönyvben C. 11. alatt 600 frt erejéig bekebelezett zálogjog tekintetében az erre a zálogjogra a nagykárolyi takarékpénztár javára C. 13. alatt 380 frt s járulékai erejéig bekebelezett alzálogjog hatálylyal nem bir; továbbá, hogy a C. 11. alatti zálogjog s illetve a nagykárolyi jbg. 1670/98.