Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

620 Zálogjog és jelzálogjog magyar monarchia másik államában hozott birói határozatok és kötött egyezségek alapján ezen állam bíróságainak megkereső leveleire a végrehajtás a viszonosság előfeltétele mellett feltétlenül elrendelendő, — mert a nevezett állam közigazgatási vagy pénzügyi hatóságainak megkereső levelei nem sorolhatók a birói határozatok közé, melyekre a végrehajtási törvény 4. §-a vonatkozik. Kelt Budapesten, a m. kjr. Curia .polgári szakosztályainak 1884. évi deczember hó 16-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1885. évi január hó 27-én tartott teljes ülésben. ALZALOGJOG. Jóhiszeműség az alzálogjog szerzésénél. 827 Soproni t&z.: Felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: A felp. tulajdonát képező ingatlanokra C. 23. alatt T. János javára 450 frt tőke s járulékai erejéig a zálogjog, erre pedig C. 24. alatt a soproni népbank javára 250 frt tőke s járulékai erejéig az alzálogjog van bekebelezve. Ezen alzálogjog a per folyama alatt C. 36. alatt N. Kálmán alp.-re engedményeztetett. Ezen zálogjog alapját képezi a soproni jbg. Ítélete, mely szerint felp. a 450 frtot az ítéletben körülirt és T. János birtokában levő ékszerek átadása ellenében tartozik megfizetni. Felp. 200 frt résztörlesztést teljesített és a költségeket megfizette, miután pedig T. az ékszereket kiadni nem akarja, a hátalérkos 250 frtot birói letétbe helyezte. Felp. keresetét arra alapítja, hogy miután fizetési kötelezettségének eleget tett, a zálog, illetve alzálogjog törlendő, mert alp. is csak annyi jogot nyert, mint a mennyivel T. János birt. A t&z. ezen ügyben már egy ízben döntött s a keresetnek T. János alp.-sel szemben helyt adott azzal, hogy a zálogjogtörlés teljes joghatálya a C. 24., illetve 36. alatti alzálogjog törlésétől feltételeztetik. A győri T. az ítéletnek ezen részét helybenhagyta és így ez jogerőre emelkedett, egyebekben pedig az ítéletet feloldotta és a végrehajtási é& telekkönyvi iratok beszerzését és a perhez leendő csatolását elrendelte. Tekintve, hogy a csatolt végrehajtási és telekkönyvi iratokból kitűnik, hogy sem a végrehajtást elrendelő, sem a zálogjog bekeblezést kitüntető végzésben az ékszerek átadásáról említés téve nincsen és a telekkönyvi bekeblezés minden feltétel nélkül történt, tekintve továbbá, hogy másodrendű alp. a telekkönyvi állásra való tekintettel az alzálogjogot jóhiszeműen és jogosan szerezte, felp.-t a másodrendű alp. irányában keresetével elutasítani kellett, miután a jóhiszemű harmadik személy irányában kereseti joga nincs. (1901. évi 2145. sz.) Győri T. : Az elsőbiróság ítéletét hh. Indokok: A soproni tsz.-nek mint telekkönyvi hatóságnak 1899.