Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Alzálogjog 621 évi 5090. sz. végzésével elintézett ügy irataiból kitűnik, hogy a másodrendű alp. T. János ellen vezetett kielégitési végrehajtás alkalmával ennek a C. 23. alatt végrehajtási zálogjoggal bekebelezett követelését tiltotta le s arra a zálogjogra ezzel a letiltással szerezte az alzálogjogot A letiltott követelésre vonatkozó 1899. évi 3890. sz. telekkönyvi s végrehajtási iratokból az, hogy a végrehajtást rendelő végzés alapjául szolgált birói Ítélet szerint T. Jánosnak követelése a nála kézizálogként levő ékszerek visszaadásának feltétele ellenében fizetendő, ki nem tűnik; kétségtelen tehát, hogy a másodrendű alp. akkor, a mikor az alzálogiogot szerezte, sem a telekkönyvből, sem pedig a bejegyzések kiegészítő részét képező telekkönyvi iratokból meg nem győződhetett arról, hogy a letiltott követelés feltételhez van kötve. A végrehajtási zálogjog és az annak alapul szolgált végrehajtási iratok tartalmával szemben pedig arra nézve, hogy a követelés nem feltétlen marasztaláson alapszik, kételyei nem lehettek, s igy a köteles óvatosság sem utalta arra, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló Ítéletet a per birájánál betekintse. Minthogy továbbá felp. azt sem bizonyította, hogy a másodrendű és harmadrendű alp.-ek a fentebb megjelölt feltétel fenforgásáról az alzálogjog szerzése idejekor valamely más módon szereztek tudomást, az alzálogjogot a /másodrendű alp., illetve ettől ennek jogutóda harmadrendű alp. a nyilvánkönyvben bizva, jóhiszemüleg szerezte, ellenük tehát a birói Ítéleten alapuló, de a telekkönyvbe be nem jegyzett azon tény, hogy T. János követelése az emiitett feltételtől függ, hatálylyal nem bír s igy velük szemben a zálog, illetve alzálogjog törlése csakis feltétlen fizetés ellenében követelhető. Ennek ellenére felp. a fizetést csakis a kézizálog visszaadása ellenében volt hajlandó teljesíteni, a fizetésnek ezt a módját azonban másodrendű alp. a kifejtettek alapján jogosan utasította vissza. Ily körülmények között a fizetést; a tartozásnak birói letétbe helyezése sem pótolván, ennek ellenében másod-, illetve harmadrendű alp.-ek a keresetben kért törlés tűrésére kötelezhetők nem voltak. (1901. évi 1956. sz.) C. : A másodbiróság ítélete az abban felhozott és felhívott indokok alapján helybenhagyatik. (1901. évi 7277. sz.) Megszűnt követelésre vonatkozó, de telekkönyvileg nem törült jelzálogon alzálogjog szerzése. 828 Bpesti T. : A tsz. ítéletét megváltoztatja, s felp.-t keresetétével elutasítja. Indokok: Alp.-ek a viszonválaszukhoz 37. alatt csatolt s a prts. 167. §-a értelmében teljes bizonyítékot képező nyugta és törlési engedélylyel igazolták, hogy a kereseti követelés, még mielőtt felp. a végrehajtási zálogjogot megszerezte, megszűnt; továbbá felp. kifogásával szemben a 37. alatti nyugta és törlési engedély tartalmának valóságát az általuk felhívott s e per során kihallgatott tanuk vallomásával beigazolták. Minthogy ezek szerint felp. oly bekebelezett zálogjogra nyert