Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A jelzálog-jog szerzése 617 zett, alp. azt a körülményt, hogy a felp. részéről a követelésének végrehajtási zálogjoggal való biztosítása iránt 1898. május 21-én beadott kérvény csak június 1-én intéztetett el, és jun. 6-án érkezett a telekkönyvi hatósághoz, felhasználta arra, hogy a közbeneső időben zálogjogát kérvényi uton a felp. jogát biztosító megkeresés beérkezte előtt bekebeleztesse, mindezekből a tényekből a felebbezési bíróság megtámadott ítéletében helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy alp. zálogjoga szerzésénél nem járt el jóhiszeműen és igy felp.-sel szemben rangsorozati elsőbbsége joghatálylyal nem bírván, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy felp. követelését, az alp. követelése előtti rangsorozatban kielégitendőnek mondotta ki. (1900. évi I. G. 561. sz.) Jelzálog engedése az érték szolgáltatása nélkül. 822 C: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatta tik, felp. keresetével elutasittatik. Indokok: Felp. a telekkönyvi rendtartás 155. §-a alapján benyújtott keresetét arra alapítja, hogy a bekebelezési engedélyt tartaljnazó okirat kötelezvény alakjában állíttatott ki ugyan, de ő erre értéket nem kapott és az okirat csak biztosítékul szolgált azokért a károkért, melyek alp.-t a felp. apjáért elvállalandó kezességeért érhetnék és miután adp.-nek kezessége igénybe nem vétetett, a zálogjog is hatályát vesztette. Beismeri tehát felp. azt, hogy a zálogjog eredetileg érvényesen kebeleztetett be, minek folytán őt terheli annak bizonyítása, hogy a zálogjog a bekebelezés óta elenyészett vagy megszűnt. Ezt azonban felp. nem bizonyította. Ugyanis: érvényes zálogjog szerzéséhez nem szükséges, hogy a követelés, melynek biztosítására a zálogjog létesül, a jelzálog tulajdonosának saját tartozása legyen, hanem az más tartozásának biztosításául is adható. Érvényes követelés tehát ebben az esetben is létezhet és igy az a; teljesen közömbös körülmény, hogy a tulajdonos a zálogjogot kötelezvényben és érték kiszolgáltatása nélkül adta, az ennek alapján eredetileg érvényesen bekebelezett zálogjogot megszüntető ténynek nem tekinthető, miből következik, hogy az érték tagadott kiszolgáltatásának bizonyítása ebben a perben döntő körülményt nem képezvén, az erre kínált főeskü mellőzendő és annak el nem fogadása és vissza nem kínálása perjogi következményekkel nem jár. (1898. évi 624. sz.) Jelzálog szerzése végrehajtási árverés után a végrehajtást szenvedő ellenében. 823 B pesti T.: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja s a szekszárdi jbg. 1889 szeptember 20. 7514. sz. a. kelt végzésében a végre-