Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A zálogjog elsőbbsége 607 birói beavatkozás mellőzésével eszközölt eladásból káruk származott, nem bizonyították. Az értékesítés ideje lévén tehát az a határ, mely a kártérítést szabályozza, tekintettel arra is, hogy a sorsjegyek értékesítése 1888. évi június és július hónapokban történt, hogy tehát az 1888. augusztus 20. napján eszközölt húzás alkalmával a sorsjegyek már régen eladva voltak, felp.-ek nem a nyeremény összegét, hanem csakis azt a különbözetet követelhetnék kártérítés czimén, mely az alp. által elért és a birói eladás utján elérhető magasabb vételár között esetleg az eladott sorsjegyek helyett más hasonló sorsjegyeknek beszerzése és az alp által elért vételár között mutatkozhatott. Ilyen különbözetet azonban felp.-ek ki nem mutattak ; a már eladott sorsjegyekre az eladás ideje után esett vagy eshető nyeremény összegéig terjedő károsodást pedig nem igazolták. A kézizálog birtokosának felelőssége csakis a zálog eladásának időpontjában bizonyithatólag létezett különbözet erejéig terjedvén, minthogy felp.-ek keresetüket ilyen külömbözetre nem irányozták, az eladás után jóval később kihúzott sorsjegyre esett nyeremény összegével pedig nem károsodtak, az 50,000 lira főnyereményből felebbezésükben fentartott 42,269 lira 86 cent tőke és kamatára támasztott kereseti kérelmükkel az itt felhozott indokoknál fogva helyesen utasíttattak el. (1896. évi 1510. sz.) IV. A zálogjog* elsőbbség-e. A zálogbirtokos jogi állása azokkal szemben, akik a zálogon utóbb jogot szereztek. 812 Győri T.: A T. az elsőbiróság végzését azzal a részleges változtatással hagyja helyben, miszerint a Ph. életbiztosító társaság a K. B. által bemutatott s bemutatóra szóló életbiztosító bárczára kifizetendő 2000 forintból csak a K. B. által felvenni óhajtott összeget meghaladó maradványt helyezze birói letétbe. Indokok: A kézizálogot a zálogos hitelező azért kapja, hogy abból zálogos követelését kielégíthesse, s a kézizálogszerződésből folyó ebbeli jogában őt a kézizálogra utóbb szerzett jogok nem gátolhatják, sem nem korlátozhatják. Ennél a jogszabálynál fogva K. B.-nak joga van ahhoz, hogy a végrehajtást szenvedett P. M. által neki kézizálogul átadott, s a végrehajtást szenvedőnek bekövetkezett halála folytán értékesithetővé vált abból a 2000 forintos életbiztosítási dijkötvényből, illetőleg abból a díjösszegből, a mely a dijkötvény alapján a Ph. életbiztosító társaság által fizetendő ki, azt a követelését, a melynek biztosítására az életbiztosítási bárczát kézizálogul kapta, kielégíthesse ; és az életbiztosítási díjösszegre utóbb zálogjogot nyert hitelezők zálogjoga csakis a kézizálogos hitelező követelésének kielégítése után fenmaradó összegre terjed ki, a miből folyólag csakis ennek a maradékösszegnek letétbe helyezése volt elrendelhető. (1896. évi 3040. sz.)