Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

60S Zálogjog és jelzálogjog A bizományos törvényes zálogjogának elsőbbsége. ísl3 C. : Tekintve, hogy a kt. 299. §-a szerint a kereskedő által üzleti körében elzálogo&itott és átadott árukra vagy egyéb ingóságokra a korábban szerzett tulajdon-, zálog- vagy más dologi jog a jóhiszemű zálogbirtokos vagy ennek utódai hátrányára nem érvényesíthető; tekintve továbbá, hogy az elárverezett ingó tárgyak a tárgyaláskor 1. sz. alatt felmutatott okmány szerint végrehajtást szenvedő által V. B.-nak elárusitás végett bizományképen átadatván, V. B.-t mint bizományost az átvett árura nézve az 1. &z. alatti okiratban kitett 100 forint előleg erejéig) a kt. 379. §. s<zerint zálogjog illeti meg, és ezen zálogjog alapján, mely a megbizó ellen időközben elrendelt csőd esetében is hatályos, a bizományos magát követelésére nézve a megbizó vagy annak hitelezői előtti elsőbbséggel is kielégíteni jogosítva van ; tekintve végre, hogy a kt. a bizományi árukra szerzett törvényi és végrehajtási zálog között különbséget nem tesz : a T. végzése megváltoztattatik s az elsőbírósági végzés hagyatik helyben. (1887. évi 5738. sz.) B) Jelzálogjog I. Általánosságban. A jelzálog egysége és oszthatatlansága. S14 C. : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A zálogjog mint ilyen egységes egészet képez, az részekre szét nem bontható, nem osztható meg tehát olyaténképen sem, hogy amennyiben a zálogjog az ingatlannak több tulajdonost illető jutalékaira kebeleztetett be, az alzálogjog magára a zálogjogra nem annak egészében, hanem csak egy jutalékot terhelőén volna bekebelezhető, mivel ez a zálogjog egységes voltánál fogva nyilvánkönyvileg csak ugy volna kivihető, ha maga a zálogjog a terhelni nem szándékolt többi ingatlan-jutalékról az alzálogjog bekebelezésével egyidejűen kitöröltetnék. Minthogy pedig a kérdéses zálogjog ugy a felp.-eket, mint a P. I.-nét illető ingatlan jutalékot egyetemlegesen és egységesen terhelte : tarthatatlan alp.-nek ezzel ellenkező az az érvelése, hogy a telekkönyvi hatóság az alzálogjog bekebelezését a felp.-eket illető ingatlan jutalékokra tévesen rendelte el, és hogy az alzálogjog helyesen a zálogjogra csakis annyiban volt volna bekebelezhető, a mennyiben az egyetemleges zálogjog a P. L-né jutalékát is terhelte ; és ez az érvelés még hozzá alaptalan is annálfogva, mivel az 5. 7. a. nyilatkozatnak minden kételyt kizáró tartalma szerint alp. az alzálogjog bekebelezését a kérdéses zálogjogra annak egészében oly időben engedte meg, amikor a zálogjog alapjául szolgáló követelése teljesen kielégíttetett. (1902. évi 659. sz.) f0 , A jelzálogos adósok közötti jogviszony a jelzálogos adósok egyike által teljesített fizetés után. 815 Szegedi T. : A felp. azon az alapon követel megtéritésképen alp.-ektől ingatlanuk területe arányában 464 korona 36 fillért és ennek kamatát, mert ő 1162 forint 28 krral a magáéból fizette meg Szabadka