Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

596 Zálogjog és jelzálogjog Zálogjog és jelzálogjog, A) Zálogjog. I. Ing-ó dolog* és jog- mint zálog*. Zálogjog szerzése. :yo K. és V. tsz.: Folyamodók kérelmének hely nem adatik. Indokok: A Kt. 302. §-ának rendelkezése szerint ingóságokra nézve kézizálogjog csak abban az esetben keletkezik, ha a kézizálogul szolgáló tárgyak a hitelezőnek, vagy az ő részére egy harmadiknak tényleg átadattak. A törv. ezen rendelkezéséből, de a kézizálogjog fogalmából is természetszerűen következik az, hogy kézizálog gyanánt csak az olyan ingóság tekinthető, mely a hitelezőnek kezéhez jutott, és mely neki valósággal és tényleg átadatott. Minthogy azonban folyamodók azt, hogy az A) alatti szerződés 2. pontjában felsorolt tárgyak nekik kézizálogul tettleg csakugyan átadattak, nemcsak nem igazolták, de sőt ez az állítás egyenesen megczáfoltatik az A) alatti szerződés 3. pontjával, mely szerint a kérdéses tárgyak az adós által birt helyiségben s az ő rendelkezése alatt hagyattak, kérelmüknek nem volt hely adható. (1884. évi 53.680. sa.) B p e s t i T. : Az eljáró tsz.-nek végzése megváltoztatik; a kérelemnek hely adatik és ehhez képest az árverés 6076 forint 73 kr. erejéig az A) alatti zálogszerződés 2. pontjában felsorolt zálogtárgyakra elrendeltetik. Indokok: Az A) alatti zálogszerződés 2. pontjában felsorolt u'ugyak — ezen okiratból kitetszőleg — panaszló czég részére kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezéséül Írásbeli szerződés mellett kézizálogul adattak és ugyané tárgyak a B) alatti közjegyzői tanúsítvány szerint nevezett hitelezőnek tettleges zálogbirtokába tényleg átadattak. E szerint az a körülmény, hogy panaszló czég ezen, neki átadott zálogtárgyakat panaszlott üzlethelyiségéből el nem szállította, őt a Kt. 305. §-ában engedett zálogjognak gyakorlatában nem gátolhatja. (1885. évi 69. sz.) C. : A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben. Indokok: A Kt.-nek, de a magánjognak is, a kézizálogra vonatkozó szabályai nemcsak, hogy nem tartalmaznak oly intézkedést, mely szerint a zálogjog olykép is megszerezhető volna, hogy a kézizálogkép kijelölt ingóságokat továbbra is az adós, habár nem saját, hanem a hitelező nevében birlalja és használja, sőt a fennálló törvényes gyakorlat szerint határozottan az kívántatik meg, hogy a kézizálogul lekötött ingóságok — az átadás idejétől kezdve — többé nem az adós, hanem a hitelező, illetve ennek részére egy harmadik személy birtokában, ennek őrizete és kizárólagos rendelkezése alatt álljanak, mely törvényes megkivántatás pedig jelen esetben az árverési kérvényhez A) és B) alatt csatolt okmányok szerint fenn nem forog : mindezeknél