Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Dologi terhek élvezet szolgalmi jogából, részben pedig az ingatlanok tulajdonosai által évenkint teljesítendő szolgálmányokból állanak. A mi az évenkinti szolgálmányokból álló kikötményi jogot illeti, ez a iog magában véve nem képez dologbani jogot és azzá csak a nyilvánkönyvi bejegyzés által válnék, a jog minőségének ekkép való megváltoztatásához azonban az ingatlan tulajdonosainak, mint a szolgálmányok teljesítésére kötelezetteknek, engedélye szükséges lévén, az ezt nélkülöző fentebbi okirat a telekkönyvi rendtartás 68. §-ához képest bekeblezés vagy előjegyzés alapjául ez irányban sem szolgálhat. (1886. évi 22,744. sz.) C: Tekintve, hogy a kérvényhez mellékelt, 1854. május SO-án kelt házassági szerződés 3. pontjában kikötött szolgáltatások kikötmény természetével bírnak, az ily kikötmény pedig a telekkönyvi rdts. 66., ugy 130. §. c) pontja értelmében dologi jogkép előjegyezhető; tekintve hogy az idézett szerződés mindkét telekkönyvi tulajdonos által elfogadtatott és igy az ellenük bizonyítékul szolgál: a bpesti T.-nak végzése megváltoztatik és az elsobirósá^nak fentebbi keletű és számú végzése hagyatik helyben. (1886. évi 3200. sz.) = A kikötményből eredő személyes követelés tekintetében v. ö. alább, 789. sz. A több ingatlanra telekkönyvileg bejegyzett kikötmény az ingatlanokat egyetemlegesen terheli. 7«6 C: Másodrendű alp. felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Nem bir alappal alp.-nek az a panasza, hogy felp. őt, kit legfeljebb csak mint szavatost terhelne fizetési kötelezettség, az által, hogy a kikötményt az annak biztositékául szolgáló ingatlanok egy részéről töröltetni engedte, az 1. r. alp. ellen érvényesíthető visszkereset esetére a kielégítési alaptól megfosztotta; nem bir pedig alappal ez a panasz azért, mert az 1. r. alp. által ugy S. Károlynak, valamint 2. r. alp.-nek eladott ingatlanokat a felp. javára dologi teherként bejegyzett kikötmény egyetemlegesen terhelvén és felp. 2. r. alp.-sel szerződési viszonyban nem állván, felp. jogosítva volt az ingatlanok egy részét az ő javára bekebelezett dologi teher alól felmenteni a nélkül, hogy ebből reá 2. r. alp.-sel szemben bármi felelősség hárulna, és mert 2. r. alp. felp.-nek emiitett ténye által egyébként sincs gátolva abban, hogy esetleges visszkeresetét I. r. alp. ellen érvényesíthesse. (1897. évi I. G. 40. sz.) = Hogy kikötményre jelzálogjog nem szerezhető: erre nézve 1. alább, 824. sz. III. A kepetartozás. Kepetartozás mint telki teher. 787 C: A beigazoltan ember emlékezetet meghaladó idő óta fennállott kepe-tartozás oly dologi terhet képez, melyet az ingatlan mindenkori tulajdonosa viselni köteles. (1895. évi 8701. sz.)