Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A birtoklás tényalapjai 43 Fal tatarozása a birtoklás jele. 122 Pestvidéki tsz.: Alp. köteleztetik az A. alatti vázrajzban b), e), a B. alatti vázrajzban pedig d) k) betűvel jelzett kőfalat felp. kizárólagos birtokába bocsátani, s alp. köteleztetik a kőfalnak a B. alatti vázrajzon gj h) i)-vel feltüntetett részen általa felrakatott falrészt leszedetni s a falkeritést az előbbi állapotnak megfelelőleg jókarba hozni. Indokok: Felp. a hit alatt kihallgatott báró Pacassi Jánosné született Szentgyörgyi Horváth Anna, Pcschpischek Antal, Rúzsa Mihály és Schmidt Lipót egybehangzó vallomásaival bebizonyította, miszerint a per tárgyát képező kőfalat mindenkor a felp. talajdonát képező 384. helyrajzi számú birtokrész tulajdonosa javíttatta, sőt Rúzsa Mihály tanú vallomásával még arra is állittatott félpróba erejű bizonyíték, hogy a peres falnak az árviz által romba döntött részét az emiitett 384. helyrajzi szám alatti ingatlan akkori tulajdonosnője építtette fel; minthogy pedig okszerűen az következtetendő, hogy a két birtokrész között álló íalkerités annak a tulajdona, a ki azt tataroztatja és javíttatja, alp. pedig a felp. részéről felhozott bizonyítékok ellen semmi oly bizonyítékot nem hozott fel, melyből az lenne következtethető, hogy a per tárgyát képező fal az ő tulajdonát képezi, annálfogva alperest a kőfalnak birtokba bocsátására s az általa felrakott falrésznek lebontására kötelezni kellett. (1885. jun. 3. 911. szám.) B pesti T.: Az elsőbiróság Ítélete indokaiból helyben hagyatik. (1886. febr. 18. 31667/85. sz.) C: A másodbiróság ítélete az abban felhívott és az alábbi okokból helyben hagyatik. Indokok: Jóllehet a birói szemle szakértők nélkül vétetett fel, az e miatt emelt panaszt figyelembe venni nem lehet, mert alp. XVII. alatti észrevételeiben a szemle helyességét kétségbe nem vonta, és mert az, a mire alp. fősúlyt fektet, hogy az ő telke fölebb fekszik, mint felp.-é, a szemléről felvett jegyzőkönyvben világosan benfoglaltatván, rem áll alp. a'izon állítása, hogy a birói szemléből a természeti fekvés kivehető nem volna. De éppen azért, mivel alp. telke magasabban fekszik, mint felp.-é és a kérdés alatti kőfal felp.-nek alacsonyabban fekvő telkén emeltetett, helybenhagyni kellett az alsó bíróságok ítéletét, mert e körülmény nyilván tanúsítja, hogy a kőfal az alacsonyabban fekvő telekbe tartozik, következve az ellenkező bizonyítása nélkül azt kell vélelmezni, hogy a kőfal annál: tulajdona, a kié az alacsonyabb fekvésű telek. (1886. szept. 14. 2544. sz.)