Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)
40 Pirtok birálható, mivel annak megvizsgálása, hogy a kereseti jog mennyiben és mily terjedelemben illeti a felp.-eketi, a per érdemére tartozik. (1899. évi okt 26. 1588. sz.) C. : A másodbiróság Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1900. évi ápr. 20. 372. szj = Ugyanígy Kassai T. 1897. ápr. 20.: «Ingatlan birtokát megvédeni és foglalás esetéhen visszakövetelni, a közös tulajdonosok mindegyike jogosult A telekkönyvi tulajdonostársak néhánya részéről a foglaló ellen, közös osztatlan ingatlan birtokbaadása iránt indított birtokper a közösség előzetes megszüntetését és valamennyi tkvi tulajdonostársnak perben állását szükségkép nem követeli, illetve az ily birtokper valamennyi tkvi tulajdbnostárs_ perben állása nélküi is lelbirálliató, annyival inkább, minthogy ez a kereseti kérelem harmadik személynek telekkönyvszerüen fennálló tulajdonjogát nem érinti.» Hh. C. (1898. feblr. 10. 5183/897. sz.) Másként a birtokos alperesekre nézve Temesvári T.: (1895. febr. 12. 93.) «A birtok átadása csak az arra igényt tartó mindenik védekezett fél meghallgatásával rendelhető el, az pedig, hogy valamennyi érdekelt fél perbe van-e idézve, hivatalból vizsgálandó.» C: hh. (1896. szept. 11. 5734/95.) Hasonlóképpen C: «A közös birtoklásba bocsátásra irányaié kereset az összes tényleges birtokosok a jelen esetben tehát az alperes szintén birtokban levő kiskorú gyermekeinek perben állása nélkül érdemileg el nem dönthető.» (1896. nov. 25- 8947/95.) Jogutódlás a birtokban. 118 C. : A jogutód jogelőde birtoklását folytatónak tekintendő. (8263/85. sz.) —3 C. (1888. jan. 27. 239. sz.) szerint, «ha a zálogbirtokos birtokjogát fenntartás nélkül abbahagyta, utódául csak a tulajdonos, vagyis az tekinthető, kinek jogczimén a zálogbirtokos birtokolt.» C. : (1884. ápr. 24. 1158. sz.) kimondotta, hogy az özvegyi jog alapján a birtoklás jogutód utján nem folytatható. Birlaló és birtokos. 119 Nagyszalontai j b g. : Felp. keresetével ehitasittatik. Indokok: Tekintve, hogy a bemutatott fizetési levél C) pontjából az következik, hogy a keresetileg követelt XA telek föld használata felp.-t mint tanítót csak az esetben illeti, ha arra a hitközség kiadásainak fedezésére szüksége nincsen, ha tehát a hitközség szükségleteinek fedezésére használatba vette, ez által birtokháboritást nem követett el s a birtokháboritás ténye meg nem állapitható, s igy a sommás visszahelyezési keresetnek másik alapfeltétele hiányzik. (1887. foL 5. 1713. sz.) i-pesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felp.-t a cs—ai 111. sz. tjkvben felvett 2/4 telek földből alp.-ek által elfoglalt fele részébe, vagyis 1U telek föld birtokába visszahelyezi ; ehhez képest alp.-eket az általuk elfoglalt fentemiitett 2A-ed telek föld felp. birtokába vissza bocsátására végrehajtás terhe alatt kötelezi. Indokok: Felp. az alp.-ek által elfoglalt 1U telek föld birto-