Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

220 Közös tulajdon cificatio s az 1788-ban kelt T. a. puncta Complanationis szerint heten: P. H. Nika. Gy. Enstadtyi, C. (K.) Dsanly, D. Dima, N. Stefán, E. Kalfovits és Ch. Michael. A hat elsőnek görög nemzetisége nem kétséges) s csak az utolsóra, Ch. Michaelre nézve vitatják a felp.-ek, hogy ő nem görög, hanem oláh nemzetiségű volt. De a nevezett Chr. Michael magát a többi alapitókkal együtt mindenütt, jelesen az 1785-ben kelt G. a, szerződésben s a T. a. okiratban is görög kereskedőnek, civis graecusnak vallotta ; tagja volt korábban az 1777-ben kelt 7. sz. a. tabella szerint a görög companiának; és a görögök közé számította őt az oláhok buzgó pártfogója Adámovits püspök is az Eee. alatti kormányszéki felterjesztés alapjául szolgált Frohnius-féle 1795-iki investigatio folyamán (vizsgálati jelentés 9. iv). Be ha a Bbb. a. okirat kétségtelen bizonyítékul fogadtatnék is el arra nézve, hogy Ch. Michaelben nem volt görög vér : az a 400 írt, amivel ő az egyház alapításához járult, a többi hat kétségtelenül görög alapító 13,440 írtjával szemben elenyésző csekélységnek mondható. És végre az bizonyos, hogy ő a templom alapításakor ugyanazon szellemben buzgólkodott, mint a többi alapító es ezek közt különösen a legbőkezűbb : Panajot Hadzsi Nika ; méltán mondhatta tehát az 1796. szeptember 30-án Ee. kelt kir. leirat: «cum templum Craecorum Ooronensium ipsorum Creacorum sumptibus erectum sit» Görög nemzetiségű, magukat nyíltan görögnek valló férfiak alapitorták tehát a peres egyházat vélelmezhetőleg oly czélzattal, hogy tisztán görög n-emzetiségü egyház legyen. Támogatják e vélelmet az alapítás helye és körülményei is. Volt tudniillik akkoriban, az alapitókon kívül még számos görög család letelepedve Brassóban, ahova a török birodalomból is folytonosan ellár togattak a görög kereskedők. Volt ott egy erdélyi fejedelmek és magyar királyok privilégiumával ellátott görög compania, mely a belvárosban 150 év óta külön görög imaházzal s ebben külön görög pappal, görög nyelvű szertartással bírt. Ennek az imaháznak voltak hívei, látogatói az alapítók is és az1 a hallgatók befogadására szűknek bizonyult. Bírtak akkoriban az oláhok is Brassó külvárosaiban saját görög-keleti templomokkal, de ezen templomok és a görög kápolna közt már akkor is válaszfalat képezett a nemzetiség, ugy hogy a görög imaház és ennek papja a perbeli okiratok szerint görög kápolnának, görög papnak, a külvárosi görög nem egyesült templomok és papok pedig oláh templomoknak, oláh papoknak neveztettek, éjs a görög pap még a belvárosban sem szolgáltatta a szentségeket az oláhoknak s a görögök oláh cselédjeinek, hanem szükség esetén külvárosi oláh pap jött be az oláh hívekhez a belvárosba, a görög pap ment ki a külvárosba a görög hívekhez; mert «Parochia Graeca et Valachica non localitatem, sed nationálitatem respiciatx (X. a. gróf Nemes-féle vizsgálat 4. lap ; Frohnius-féle vizsgálat 31. iv.) ' Ily viszonyok közt alapíttatott a peres egyház és ezzel szemben a felp.-ek tartoztak volna bizonyítani azt, hogy az alapítók