Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonközösség megszüntetése 207 Indokok: Felp. zárlati kérvényét a végr. törv. 237. §-ának b) pontjára alapítja. Tekintve azonban, hogy a zárlatot kérő a becsatolt ítélet szerint tulajdonközösség megszüntetése iránti perben lett pernyertes és alp.-ek ezen ítélet ellen felebbeztek, a végreh. törv. 237. §. b) pontja értelmében pedig zárlatnak e pont alapján csak bizonyos meghatározott dolog vagy jog iránt indított perben hozott feltétlenül marasztaló elsőbirósági Ítélet ellen beadott felebbezés esetére van helye; tekintve ezek szerint, hogy jelen ügyben a kérvényben felhozott alapon zárlat elrendelésének helye nincsen: az elsőbiróság végzését megváltoztatni, az annak alapján foganatosított zárlatot hatályon kívül helyezni s a zárlatot kérőt zárlat iránti kérelmével elutasítani kellett. (1891. szept. 17. 4292. sz.) C: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik, e kérdésben a másodbiróság az 1881 : LX. tcz. értelmében végérvényesen határozván. 1892. jan. 12. 1891/9902. sz.) Közös tulajdon tényleges megosztásának befolyása a közösség megszüntetésének módjára. 298 C.: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, s a vitás Terület felp.-eknek Ítéltetik meg, egyenlő azaz fele arányban. A kunyhóra vonatkozólag a kir. tábla ítélete hagyatik helyben. Indokolás : Azon körülményt, 1 ogy peres felek a kérdéses szőlőt 1880. évtől fogva, természetben felosztva és elkülönítve bírják és használják a B) alatti vázrajznak megfelelőleg, a perben mindanynyian beismerték, valamint kétségtelen az is, hogy mindenik peres fél a maga részét önállóan, a többiek minden befolyása és beavatkozása nélkül müveitette ős termését külön beszedte; minthogy pedig alp.-ek azon állításukat, hogy a felosztás csak a használat és müveltetés indokából történt, de azt véglegesnek nem tekintették, mivel sem igazolták, de a természetbeni felosztás és birtokbavétel, valamint azon tény, hogy a szőlőt felosztott állapotban éveken át bírják és használják, oda mutat, jhogy mindenik a neki jutott részt tulajdonának tartotta és tekintette, mit igazol az is, hogy alp.-ek is beleegyeztek abba, miszerint mindenik fél tartsa meg az általa birt részt s alp.-ek csupán kártérítést kértek azért, hogy az ő szőlőjük, mely az úgynevezett verőoldalon fekszik, kevesebb értékkel bir, mint az árnyékoldalon lévő ielp.-i rész, továbbá, hogy a kunyhó nekik jusson; tekintve azonban, hogy a szakértek véleménye szerint a verőoldalon levő szőlő azért bir jelenleg csekélyebb értékkel, mert a phylloxera által támadtatott meg, ez pedig oly elemi csapást képez, mely akkor is bekövetkezhetett volna, ha a természetben történt felosztást peres felek tkvileg is keresztül viszik, a midőn pedig kárpótlásról szó sem lehetne, az értékkülönbözet kiegyenlítésének annál kevésbé lehetett helyt adni, mert a perben kihallgatott tanuk határozottan vallják, hogy 4—5 év óta felp.-ek sokkal jobban műveltetik szőlőjüket, mint alp.-ek; s mert továbbá alig szenved két-