Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Kiskorúság 9 illeti, hogy az eljegyzés érvényes volt, jóllehet az 1875. jan. 5. született s igy 1898. aug. hóban történt eljegyzéskor még kiskorú felp.-nek anyja az eljegyzésbe bele nem egyezett, helyes; mert az 1894: XXXI. tcz. az eljegyzés létrejövetelének kellékeit nem szabályozza, az eljegyzés létrejötte tekintetében tehát az általános elvek szolgálnak irányadókul; ezek szem előtt tartásával pedig a felp., a ki az eljegyzés idejében nem volt cselekvésre képtelen (id. törv. 127. §.), hanem csak cselekvő képességében korlátolt volt (id. törv. 128. §.), magát anyja beleegye­zése nélkül is érvényesen eljegyezhette. A visszalépésre pedig az anya ellenzése alapos lokul el nem fogadható; s mert a felperest a teljes­kcruságától csak néhány hó választotta el. Ha tehát a felperes a gátló akadály elháritásának megkísértése helyett az eljegyzéstől visszalépett, egy tekintet alá esik az olyannal, a ki a feltétel bekövetkezését maga hiusítja meg. De a jegyajándékul adott gyürü nem követelhető vissza amaz alapon sem, hogy a -felperes a jegyajándék adásakor kiskorú volt; mert la felebbezési biróság által megállapított tényállás szerint a felperes a kérdéses időben 23-ik évét már túlhaladta, a gyürü az ő tulajdonát képezte s a gyürüt ő hordozta; s mert az 1877: XX. tcz. 7. §-ának első bekezdése szerint a kiskorúak cselekvési képességére vonatkozó jogszabályok, a mennyiben ez a törvény változást nem állapit meg, érvénybei. hagyattak: az eddigi jogszabályok szerint pedig a fentebb megjelölt korban lévő kiskorú a szabad rendelkezése alá bocsá­tott ingó dolog felett rendelkezni jogosult. (1899. szept. 22. I. G. 188.) 24 C: A másodbiróság Ítélete hh. felhívott indokainál Eogva és azért, mert felperes a per irataihoz csatolt s 1870. ápr. 8. kelt adásvevési szerződést 20. életévében, tehát oly korban kötötte meg, a midőn cselekménye horderejének és következményeinek megítélésére kellő ké­pességgel bírt s minthogy ennek daczára a szerződés érvényét nagy­korúságának elérése után 17 éven át nemcsak hogy meg nem támadta, hanem az ingatlan vevőjét: B. Mátyást s annak jogutódát Cs. Jánost az ingatlan birtokában háboritás nélkül megtűrte: a gyámhatósági jóvá­hagyás nélkül eredetileg érvénytelen szerződés utólag hallgatólagosan elfogadottnak tekintendő. (1901. jan. 9. 3613/1900. sz.) Kiskorúság meghosszabbítása. 25 C: A külföldi biróság oly határozata, mely által valakinek kis­korúsága, egyéni viszonyain alapuló okokból meghosszabbitatott, a bel­földön vállalt váltói kötelezettség tekintetében, szenvedő váltóképessé­gének elbírálásánál figyelembe nem vehető. (1885. febr. 11. 726/88. sz.) 26 C: G. Dezsőnek kiskorúsága meghosszabbittatik. Indokok: A gyámsági törv. czélja abban összpontosul, hogy az önjoguságra éretlen vagy képtelen személy, nagykorúságának elérte esetére magát, illetve családját meg ne károsíthassa; ezen alapelvvel szemben nem jöhet figye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom