Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

188 Közös tulajdon r.'.cn alperesi kifogás, hogy most fellépett felperesek ép ugy jogosi­tallanok a fellépésre, mint ők voltak; mert a tárgyalási jegyzőkönyv­höz C) alatt csatolt bizonyitványnyal igazolva van, hogy jelenbeni al­pereseken kivül az atyai birtokosságot felperesek teszik ki; tulajdon­képen alperesek és felperesekből áll az atyai birtokosság; és végre, mert a D) alatti jegyzőkönyvvel birtokossági gyűlés által vannak fel­hatalmazva jelen kereset megindítására. Ily körülmények között az Ítéletben jelzett 7014/1882. számú ha­tározatot az 1881 : LIX. tcz. 50. §-a értelmében mint a 39. § k) pontjában ütközőt, megsemmisíteni s a régi telekkönyvi állapotot helyre­állítani kellett. (1885. okt. 31. 14356. sz.) Epesti T.: Az eljáró tsz. Ítélete az ügy érdemére vonatkozó­lag megváltoztatik és felperesek keresetüktől elutasittatnak. Indokok: Az 1881: LIX. tcz. 39. §. k) pontjában foglalt alaki séielein esetében, ha tudniillik valamely fél nevében egy harmadik meg­hatalmazás nélkül járt el, s a hiány nem pótoltatott, a fentebb idézett tcz. 50. §-a értelmében az eljárás megsemmisítését semmiségi kereset utján kizárólag csak maga a fél vagy annak képviselője követelheti; már pedig felperesek az atyai 113. és 120. számú telekjegyzőkönyv­ben tulajdonosokként bejegyezve lévő atyai közbirtokosság és atyai volt úrbéri közösség közt 17204/1881. sz. alatt lefolyt kiigazítási perre vo­natkozólag mivel sem igazolták azt, hogy akár a közbirtokosságnak, akár a volt úrbéres közönségnek törvényes képviselői volnának, s hogy e szerint ama kiigazítási eljárást a miatt, mivel alperes ugy a közbirtokosság valamint a volt úrbéres közönség nevében meghatalma­zás nélkül járt el, semmiségi kereset utján jogszerüleg támadhatnák meg. Azon körülmény, hogy felperesek a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt C) és D) alatti okiratok szerint Atya községben úgynevezett fordulós nemesi birtokosok, és hogy az általuk indított semmiségi kere­setet később a fordulós nemesi birtokosság közgyűlése magáévá tette, a perelhetési jog megállapítására indokul nem szolgálhat: 1. mert for­dulós nemesi birtokosság mint jogi személy létezése nem igazoltatott, és 2. mert ha igazoltatott volna is, nincs kimutatva, hogy az a telek­könyvi tulajdonosként bejegyezve levő atyai közbirtokosságtól elkülö­nítve, ezen közbirtokosság jogainak védelmére és képviseletére hivatva lenne. (1886. márcz 23. 55084/1885. sz.) C: A másodbiróság ítélete megváltoztatik, felperesnek perelhető­ségi joga megállapíttatik s a T. utasittatik, hogy ez ügyet érdemileg intézze el. Indokok: Mert alperesek beismerik, hogy felperesek az atyai közbirtokosság tagjai, valamint alpereseknek ebbeli minőségét felpere­sek nem tagadják, különösen beismerik, hogy együttvéve teszik ki az atyai közbirtokosságot; ebből önként folyik, hogy sem egyik, sem má­sik rész az egésznek nevében meghatalmazás nélkül eljárni jogosítva nincs, s ha mégis ezt tette, a birtokosság azon része, mely ez eljárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom