Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársaknak harmadik személyekkel szemben való viszonya 185 koseág ügyeit régi gyakorlat alapján, a községi biró elnöklete alatt a községi képviselőtestület szokta intézni. E tekintetben a megye alispánjának mint a községi képviselőtestületek felettes hatóságának a kijelentése teljes bizonyítékot képez; abból a tényből pedig, hogy a közbirtokosság ügyeit a községi képviselőtestület intézi, önként következik, hogy a közbirtokosságot a községi képviselőtestület élén álló községi biró van hivatva képviselni. (1892. márcz. 11. S594 1391.) Hegybirtokosság. 268 N. B. község határában fekvő szőlőhegy birtokosai (egyes szőlőbirtokosok, H kik mintegy 80-an voltak) mozgalmat indítottak a szőlőhegyen levő kápolna helyreállítására. Közülök 21-en szerződést kötöttek a felperessel, a melyben szerződő félként majd a hegybirtokosság, majd a hegyközség említtetett és kimondatott, hogy az építési költségért a község felelős birtok arány szerint. Aláirta a szerződést 21 személy, a kik szintén szőlőbirtokosok voltak. Felperes építési vállalkozó az építést befejezte és a kereset állítása szerint az épületet átadta, de az építési költséget csak részben kapta meg. Az építési költség az összes szőlőbirtokosokra kivettetett (nem tudni ki által) birtokarány szerint és egy része beszedetett és az építési vállalkozónak kiadatott. A szerződést aláírók az összes birtokarány szerint rájuk eső jutalékot megfizették, ellenben azok a szőlőbirtokosok, kik a szerződést alá nem írták, nem fizettek. Felp. azokat a szőlőbirtokosokat, a kik a szerződést aláírták, vonja pörbe, mint a kik az épités iránt vele részint saját személyében, részint a többi hegybirtokosok nevében megbízás nélkül ügyviselőkként szerződésre léptek. Alp.-ek egyebek közt azt a kifogást tették, hogy ők nem a hegyközség nevében, mely mint jogi személy nem is létezik, hanem csak saját személyökben és azzal a tudattal léptek szerződésre, hogy felp. a szerződést a többi összes hegybirtokosokkal aláíratni fogja és hogy alperesek az építési költségnek csakis az összes hegybirtokosok számba vételével saját birtokuk aránya szerinti részével lesznek felelősök, ezt a részt pedig ők már kifizették és a szerződést alá nem irt többi birtokosokra eső aránylagos részt megfizetni a szerződés szerint nem kötelesek. Ha pedig ez a kifogásuk figyelembe nem vétetnék, akkor is csak aránylagos részben volnának marasztalhatók a fizetésben és pedig abban az arányban, a melyben egymással állanak saját birtokaik kiterjedése szerint. C. mint felülvizsgálati bíróság az alp.-ek felülvizsgálati kérelmét elutasította. Indokok: Alp.-ek azt panaszolják, hogy a f elebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, a mikor nem vette figyelembe, hogy alp.-ek a szerződést nem mások nevében, hanem a maguk nevében abban a hiszemben kötötték, hogy felp. azt a többi összes hegybirtokosokkal is alá fogja íratni, és hogy az építési összeget is az összes hegybirtokosok birtokaik arányában fogják viselni, a mint ezt a szerződés 5-ik pontja is kifejezi, alp.-ek pedig a saját birtokuk arányának megfelelő összegeket már előbb kifizették. Ez a panasz azonban alaptalan. A szerződés bevezetésének szavai szerint a szerződés a n.-b.-i hegybirtokosság mint tulajdonos és felp. között köttetett; az építési kölsé-