Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

1S6 Közös tulajdon get a 3. pont szerint a hegyközönség kötelezte fizetni; az b-ik pont­ban pedig a község mondatott felelősnek a birtok aránylag fizetendő 1450. írtért. Tekintettel arra, hogy alp.-ek nem kérték megállapítani, és nem is állapíttatott meg, hogy a n.-b.-i hegybirtokosok oly szervezett tár­sulatot, testületet vagy éppen községet képeznének, a mely ez alapon jogi személynek volna tekinthető, a szerződésnek emiitett kifejezései az­zal az értelemmel birnak, hogy az építési szerződést a n.-b.-i hegybir­tokosok kötötték, a mely értelmezés mellett szól az a tény is, hogy a szerződést nem testületnek, társulatnak vagy közönségnek valamely erre jogosultsággal biró közege, a testület, társulat vagy község nevében, hanem az alp.-ek egyenként és egyénenként irták alá. A mennyiben tehát a ténymegállapítás szerint nem egyedül az alp.-ek képezik a n.-b.-i hegybirtokosok összeségét, hanem alp.-eken kí­vül még más hegybirtokosok is vannak, és a mennyiben alp.-eknek czélja az volt, hogy az épités költségéhez minden többi hegybirtokos is birtoka aránya szerint hozzájáruljon, és végül a mennyiben alp.-ek azt a kötelezettséget vállalták, hogy az építési költséget birtokuk ará­nyában az összes birtokosok fogják viselni, annyiban alp.-ek aláírásuk­kal a szerződést egyrészről saját személyükben és saját nevükben kö­tötték, de másrészt kötötték azt a többi hegybirtokosok nevében is, és ennyiben megbízás nélkül jártak el. Ezzel szemben pedig nem álla­píttatott meg, hogy felp. magára vállalta volna a szerződésnek a többi hegybirtokosok által való aláíratását is. Jogszabály pedig az, hogy másnak nevében megbízás nélkül kö­tött szerződés arra a félre nézve, a kinek nevében a szerződés 'meg­bízás nélkül köttetett, nem kötelező, és hogy a megbízás nélkül más nevében szerződésre lépő fél cselekményének minden következményei­ért felelős. Ezekből jogilag következik az, hogy alp.-ek, ha az építési költ­ségnek azt a részét, a mely az összes hegybirtokosok birtokainak szám­bavételével alp.-ekre birtokuk aránya szerint esnék, kifizették volna is, megbízás nélküli fellépésüknek következménye, a melyért felelni tar­toznak, az, hogy alp.-ek a szerződéshez hozzá nem járult többi birtoko­sokra ezek hozzájárulása esetében h/vramolható hátrálékos összeget is felp.-nek Egyetemlegesen megfizetni tartoznak, és pedig tekintet nél­kül a szerződés ama kikötésére, mely szerint az építési költség kifize­tése birtok-aránylag lesz teljesítendő, mivel ez a kikötés csak akkor volna irányadó, ha alp.-ek a szerződés megkötésére az összes többi birtokosoktól megbízást nyertek volna. Az egyetemlegesség azért állapíttatott meg, mert alp.-ek köte­lezettsége részben polgárjogilag tiltott és szándékos cselekményből, t. i. megbízás nélküli ügyviselésből származik, a mely tiltott cselekvényt alp.-ek együttesen követték el és részesedésük a cselekményre nézve meg nem ölsztható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom