Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársaknak harmadik személyekkel szemben való viszonya kedésre nézve, mert hogy a kezelő eljárása kötelezi-e a tulajdonost, vagy hogy a közös tulajdonostársak többségének cselekménye kihat-e a tulajdonostársak kisebbségére, az csak a tulajdonosok, illetve a kisebbségi tulajdonostársak szabályszerű perbenállása mellett dönthető el. Ezek szerint az alp.-ek által kötött szerződésnek az ingatlanra vonatkozó joghatálya, ami maga után vonná, hogy a bérelt házhelyiségek felp.-ek birtokába adassanak, a jelen perben ki sem mondható. (1898. ápr. 20. I. G. 84. sz.) Közös ingatlan biztosítása egyik tulajdonostárs részéről. 253 Bpesti T.: Közös vagyonnál mindegyik tulajdonostársnak érdekében állván az egésznek fentartásáról gondoskodni, egyik társ tényleges s jogos érdekkel bírván arra, hogy a közös vagyon fenmaradjon, esetleg elpusztulása után előbbi állapotba visszahelyezhető legyen, a közös tulajdont képező ingatlant bármelyik tulajdonostárs egész.ben teljes joghatálylyal biztosithatja annak bejelentése nélkül is, hogy a biztosítás tárgyára nézve társai vannak és mint biztosított, az egész megállapított kárpótlási összeget igényelheti. Ennélfogva alp.-nek az az ellenvetése, hogy felp. az A) alatti biztosítási kötvényben megjelölt ingatlanoknak csak felerészben tulajdonosa, még valósága esetén sem jöhet figyelembe. C. : A másodbiróság Ítéletének alp. által felebbezett része helybenhagyatika benne foglalt vonatkozó indokoknál fogva és azért, mert alp, oly kifogást, mely a kereset alapjául szolgáló biztosítási szerződés hatályára a Kt. 474., 475. §§-ai rendelkezéseihez képest az ajánlatban meg nem nevezett állítólagos tulajdonostárs személyében rejlő oknál fogva lehetne befolyással, a tárgyalás folyamán nem érvényesített, s mert a másodbiróság által ide vonatkozólag kifejtett helyes indokoknál fogva a biztosítási szerződés, melyre a kereset alapítva van, azon esetben is, ha felp. a szerződés megkötése időpontjában a leégett épületeknek csak felerészben lett volna tulajdonosa, érvényesen köttetvén meg az épületek egészére, a vele közvetlenül szerződött felp.-sel szemben alp. azt a kifogást, hogy a kártérítési összegből a szerződésben meg nem nevezett tulajdonostársat megillető résznek követelhetésére, arra vonatkozó külön meghatalmazás nélkül, felp. jogosultsággal nem bir, sikerrel különben sem érvényesíthetné azért, mert azon vagyoni hátrány, mely ellen felp. biztosítva volt, s mely őt a tüzeset következtében tényleg érte, csak akkor és azáltal térül meg, ha felp. azon helyzetbe jő, hogy íai kártérítés egész, összegével rendelkezhetik s igy a leégett épületeket újból helyre állíttathassa, ami a dolog természeténél fogva a tulajdonostárs javára is történik ; de magában azáltal, hogy a kártérítési összegnek csupán felét kapja kézhez, nem jut azon helyzetbe, hogy a leégett épületeket újból felépíttethesse ; mert az, hogy a valamely