Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársak egymásközti viszonya 163 b) A tulajdonostársak egymásközti viszonya a szervezett tulajdonközösségben. Ármentesitö társulat. Közös gát védelmének elmulasztásából származó kártérítési kötelezettség. 244 C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok : Felperes keresetét lényegileg arra alapítja, hogy al­peres ugy is, mint a t—i nagyrét ármentesitö társulat elnöke s ugy is, mint a nagyrét egyik tulajdonosa, ki a védtöltésnek a saját bir­toka mentén húzódó szakaszának megvédésére különösen is kötelezve volt, az 1895. évi árviz elleni védekezés körül mindkét irányban szán­dékosan vagy legalább is gondatlanságból oly mulasztásokat követett el, amelyek azt eredményezték, hogy a védtöltés 1895. április 9-én délután 3V2 órakor az alperes birtoka mentén elhúzódó vonalszakaszon beszakadt, az árviz a nagyrétet elöntötte s ez által felperes, mint az elöntött terület egy részének tulajdonosa és haszonbérlője a kereset­levélben felszámított kárt szenvedte. A másodbiróság által foganatosí­tott bizonyítás, jelesül a tanúvallomások és szakértői szemle, valamint a gátszakadás miatt alperes ellen folyamatba tett közigazgatási eljá­rásban kihallgatott s felperes által bizonyítékul szintén hivatkozott ta­nuk vallomásai nem szolgáltatnak ugyan bizonyítékot arra nézve, hogy alperes a nagyréti gát védelme körül akár elnöki, akár tulajdonosi minőségéber. szándékosan s oly czélzattal követett volna el mulasztá­sokat, hogy az árviz a nagyrétet elöntve, ez által alperesnek a Tisza balpartján fekvő, a nagyrétinél nagyobb és értékesebb birtoka, vala­mint a nagyösszegü követeléseivel terhelt Tisza balparti parasztbirto­kok az árviz veszélyétől mentesittessenek; de nem nyújtott felperes eb­ben az irányban birói ítélet alapjául elfogadható egyéb bizonyítékot sem. Nincs bizonyítva alperes ellen elnöki minőségéből foiyó, nem szán­dékos kötelességmulasztás sem, mely kártérítési kötelezettségének ezen az alapon való megállapítására indokul szolgálhatna. Az a körülmény ugyanis, hogy alperes a társulatnak az árvíz­veszély idején súlyos betegen fekvő műszaki igazgatója helyett a vé­delem vezetésére más szakértő mérnököt nem alkalmazott, az alperes terhére nem róható, mert a társulati alapszabályok 17. §. a) pontja értelmében a társulati tisztviselők megválasztása és alkalmazása nem az elnök, hanem a választmány hatáskörébe van utalva. De nem ró­ható fel az alperes terhére az sem, hogy e végett a választmányt össze nem hívta, mert a felperes előadása szerint is alperes az árvíz­veszély kezdetekor, 1895. márczius 31-ére összehívta értekezletre az érdekelt nagyréti birtokosokat, mely értekezleten az összes érdekeltek részint személyesen, részint megbízottjaik által részt is vettek. Ezen az értekezleten, mely az összes érdekeltek részvétele folytán a választ­mányi ülést pótolta, az e részben meghallgatott tanuk egyező vallo­másai szerint szakértő mérnök alkalmazása javaslatba hozva és elhatá­11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom