Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

158 Közös tulajdon tatlan fizetése esetében a szerződésnek a magnesitkő elővételi jogára vonatkozó részét is megszüntetni jogosultak. A felebbezési bíróság Ítélete és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint 2. rendű, alperes csupán azt kívánta bizonyítani, hogy az 1. rendű felperes tett az iránt kijelentést, hogy az A) a. okirat 14. pontja, vagyis a magnesitkő elővételi joga egészen független az okiratban foglalt egyéb rendelkezésektől és hogy az A) a. okirat 9. pontjának rendelkezése arra az elővételi jogra nem vonatkoztatható és az e jogra vonatkozó megállapodás csak kényelmi szempontból foglaltatott az A) a. okiratba; ellenben a 2. rendű alperes nem hozott fel bizonyítékot az iránt, hogy ilyen az A) alatti szerződéssel ellentétes szerződési akaratkijelentés megtételére első rendű felperes a többi felperes részéről meg volt hatalmazva, holott ennek megtörténtét felperesek tagadták. Ilyen körülmények között a másodrendű alperes részéről bizonyítani kivánt tény a per érdemi eldöntésére nem bír befolyással; mert az a tény valóság esetében is meghatalmazás, illetőleg gyámhatósági jóváhagyás hiányában csupán az 1. rendű felperes saját személyes tényének volna tekintendő; már pedig 1. rendű felperes, aki az A) a. okirat szerint tulajdonostársaival együttesen az osztatlan közös vagyon kihasználása, illetőleg kezelése iránt már rendelkezett, ezt a rendelkezést, amely a közös tulajdonosok között is egyúttal a közös vagyon kezelése iránti szerződés hatályával bír, a tulajdonostársak beleegyezése nélkül egyoldalúan meg nem változtathatja; a felebbezési bíróság tehát az által, hogy épen ez okból az illető körülmény iránt a 2. rendű alperes tanúit és 1. rendű felperest eskü alatt ki nem hallgatta, anyagi jogszabályt, vagy az ügy eldöntésére befolyással biró eljárási szabályt meg nem sértett. (1901. június 18. 228. sz.) = Jelen határozat, noha alakilag a tulajdonostársak egymásközti viszonya tekintetében tartalmaz elvi kijelentést, lényegében azt a kérdést oldja meg, hogy a tulajdonostársakat harmadik személylyel szemben kötelezd nyilatkozatot ez a harmadik személy a társak egyikével utóbb kötött szerződés utján hatályon kivül helyezheti-e; más szóval: az egyes társ ily esetben képviseli-e a társak összeségét? Ez rtehát nem a belső viszony kérdése, és a C. döntésének igazi alapja az a jogszabály, hogy a tulajdonostársakat külön meghatalmazás nélkül egy-egy társ nem képviseli. V. ö. alább, 250. sz. Számadási kötelezettség a közös ingatlan tekintetében. 238 Pozsonyi T. : A felek előadásából, valamint a C) a. végzésből kitűnik, hogy a felhívott B. I. a néhai B. I. és neje után maradt összes ingatlanokat s ezek között az időközben elhunyt B. I. jogán a íelhivókat megillető jutalékot is kezeli. A közösségben levő vagyon kezeléséből következik tehát, hogy felhívott a jövedelemről s ennek hovafordításáról számolni tartozik. A számadás kötelezettsége alól nem menti fel a felhívottat az a körülmény, hogy az árvaszék őt a :/. a. szerint számadás kötelezettsége nélkül az ingatlanok haszonélvezetében meghagyta, mivel az árvaszéknek ez az intézkedése csak annyiban bír