Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

124 Birtok tartozott és hogy ezen hatóságot illette meg a kinevezés és dotálás joga mindeddig, hogy a hitközség egységes görög keleti hitközség volt a szerb vagy román nemzetiségre való tekintet nélkül, hogy ezen egyház szervezeti és jogi helyzete eddig törvényes változást nem szenvedett; és hogy a hitközség vagyonjogilag nem rendelkezett soha a papi telkekkel, de ezen rendelkezési jogát a görög keleti egyház vagyonjogi viszonyait szabályozó 1868. évi kir. rescriptum rendelkezéseivel szemben mivel sem igazolta. Alp. birtoklási jogát tehát a csak tényleg, de nem jogilag létező román hitközség rendelkezésére alapítván, arra való tekintettel, hogy felp. az illetékes egyházi hatóság által az eddigi törvényes formák megtartása mellett a peres föld birtokába vezettetett és igy birtoklása annak időtartamára való tekintet nélkül törvényes jogalappal bir, alp. pedig beismerte, hogy felp.-t a peres föld birtoklásában háborgatta: felp.-i kereset jogalappal birván, alp.-t a felp.-től elfoglalt földnek felp. birtokába leendő bocsátására kötelezni kellett. (1894. máj. 19. 2380.) Szegedi T. : Az elsőbiróság Ítélete az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik. Indokok: A per adatai szerint felp. mint görög keleti szerb lelkész ezen állásával járó ingatlanok birtokában alp. lelkész részéről eszközölt önhatalmú megháboritás miatt indított sommás visszahelyezési keresetet, melylyel szemben alp. mint görög keleti román lelkész a megelőzően birtokában volt peres ingatlanokat saját papi illetményének vitatja. Minthogy ezek szerint mind a két peres fél ugyanazon egyházi hatóságtól nyert kineveztetése folytán szerzett tényleges birtoklásra alapítja védelmét: minthogy a lelkészi javadalmaknak a lelkészek részéről való birtoklása csak halálukig, esetleg szolgálatuknak más módon való megszüntetéséig tart, tehát ideiglenes; minthogy ennélfogva annak eldöntése, hogy alp. további birtoklása megszűnt és a két lelkész közül melyiket illeti meg a peres ingatlanok tényleges birtoka, nem tartozik a bíróság hatásköréhez, ezeknél fogva az eljárt jbg. akkor, a midőn a hatáskörébe nem tartozó kereset alapján intézkedett, olyan alaki szabálytalanságot követett el, a mely miatt ítéletét az azt megelőző eljárással együt. az 1881. évi LIX. tcz. 39. §. b) pontja alapján megsemmisíteni kellett. (1894. jun. 25. 5424. sz.) C. : A másodbiróság neheztelt végzése megváltoztattatik, mert sommás visszahelyezési perben a jogkérdés elbírálás tárgyát nem képezi, hanem egyedül a használat és birtoklás irányadó: ehhez képest felp. azon oknál fogva, mert a papi illetményéhez tartozó ingatlanok birtokában önhatalmúlag megháborittatott, sommás visszahelyezési keresetét a jogczimre és jogszerűségre való tekintet nélkül egyedül az utolsó békés birtoklás alapján megindíthatta s azon körülmény, hogy alp. mint ugyanazon egyházmegyei hatóság által kinevezett lelkész ugyanazt az ingatlant saját papi illetményének vitatja, nem gátolhatja őt abban, hogy rövid sommás visszahelyezés utján felp.-t ugyanazt az ingatlant ne követelhesse. (1894. okt. 12. 9287. sz.)