Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Sommás visszahelyezés tartalma 119 részben megváltoztatja s mindkét alp.-t arra kötelezi, miszerint a felp. ruszti 38. számú házának közvetlen szomszédságában levő 37. számú házukban alakitott istállóknak tetőboltozatát 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett oly módon változtassák meg, hogy a ooltozatnak felp. háza falán nyugvió részeit arról eltávolíttassák. Indokok: A T. az elsőbiróság által alp.-ekkel szemben megállapított birtokháboritás tényét az általa felhozott helyes indokolás alapján annyival inkább megállapíthatónak találja, mert bár való, hogy alp.-ek szolgalmi jogot gyakorolhatnak az által, hogy felp. tűrni tartozik, miszerint az ő házfala alp.-ek lakrészének oldalfalául szolgáljon, minthogy azonban az alp.-ek által hivatkozott Dádler Ferencz tanú megezáfolta amaz állításokat, hogy az ő tetőgerendázatuk korábban a felp.-i falon volt elhelyezve, a mennyiben ennek daczára az átalakítás alkalmával a tetőgerendázat helyébe csináltatott tetőboltozatot részben a felp. falára helyezték, ez által a szolgalomjog gyakorlatát felp.-re nézve terhesebb módon változtatták meg, felp. pedig nem tartozik a szolgalomnak reá nézve terhesebb módon való gyakorlatát tűrni. Az alp.-ek által felp. terhére elkövetett birtokháboritásnak megállapítása után a T. az elsőbiróság által helyesen marasztalt másodrendű alp.-en kivül elsőrendű alp.-t is elmarasztalandónak találja, mert bár való, hogy a szolgalomjog gyakorlási módjának általa történt megváltoztatása és a kereset indítása között elmúlt az az időhatár, a melyet az 1802: XXII. tcz. 1. §-a megállapított; minthogy azonban elsőrendű alp. az építkezést a fennálló építkezési szabályok megszegésével, a kellő bejelentés nélkül, tehát az érdekelt felek jogvédelmére szolgáló nyilvánossá tétel elkerülése mellett fedél alatti épületben, tehát felp. által kívülről észre sem vehető módon, hajtotta végre, a szolgalmi jog kiterjesztésére szolgáló s a tényleges állapotot megváltoztató ténykedését alattomosan végrehajtottnak keH tokinteni, annyival is inkább, mert azt, hogy az építésről felp. tudott volna, alp. nem bizonyította, az alattomos birtoklás vagy joggyakorlat pedig a kereseti jog elévülésére nem alkalmas. A kötelezettség tekintetében mindkét alp. az ítélet rendelkező részében foglaltakra voltak kötelezendők, mert a jelen per természeténél fogva csak az előbbi állapot visszaállítása mondható ki. (1894. szept. 19. 5102. sz.) C: A másodbíróság ítéletének a kereset főtárgyára nézve az elsőrendű alp.-re Schrök Andrásra vonatkozó része megváltoztatik és az elsőbiróság ítéletének az a része, mely szerint felp. keresetével elsőrendű alp. irányában elutasittatott, helybenhagyatik. Ellenben másodrendű alp.-re Reiser Jánosra nézve, mindakét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s felp. keresetével másodrendű alp. irányában is elutasittatik. Indokok: A másodbiróság ítéletének a kereset főtárgyára nézve aa elsőrendű alp.-re vonatkozó részét megváltoztatni és e tekintetben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyni kellett vonatkozó indokainál fogva és azért: mert a tanuk vallomásainak egybevetéséből, de felp.-nek a