Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

118 Birtok Sommás visszahelyezés a háboritást képező építkezés befejezése után nem kérhető. 193 Soproni i b g. : Felp.-nő keresetében előadja, hogy alp.-ek épületeik egy-egy helyiségét boltozott istállóvá alakították át s azoknak a helyiségeknek boltozatát felp.-nő háza falára építették. Alp.-ek a per során elismerik, hogy az eddig gerendás padlást téglás boltivekkel helyettesitették, elismerik, hogy a boltivek, illetve a záró ivek felp.-nő épületfalára épültek, de azt a kifogást teszik, hogy az épületfal közös, arra tehát nekik szabad épiteniök, továbbá, hogy ez az epűletfal elég erős, elbírja a boltozatot épségének veszélyeztetése nélkül. A jbg. alp.-ek ténykedésében a birtokháboritást látja fennforogni, mert a birtok, mint a jog által védett tényleges állapot nemcsak abban rejlik, hogy a birtokos a dolgot tényleges hatalmában tartja, hanem abban is, hogy a birtokos dolgával szabadon rendelkezik, vagyis biztosítva •van a birtokos részére a dologgal való szabad rendelkezés lehetősége. Alp.-eknek cselekménye éppen ezen szabad rendelkezési lehetőséget zavarta meg, mert boltozataiknak felp.-nő épületfára emelése alkalmas tény arra, hogy alp.-ek az elbirtoklás idejének leteltével az oneris ferendi servitust megszerzik, a mely szolgalom azután kizárja általában a lehetőséget, hogy felp.-nő tetszése szerint rendelkezzék épületfalával. Épen ezen okból a bíróság nem azt vette figyelembe, hogy felp.-nő épületfala elbírja-e alp.-ek boltozatát vagy sem, hanem azt kereste, hogy alp.-ek a felp.-nő, s köztük fennforgó tényleges birtokállapotot önhatalmúlag megbáboritották-e vagy sem? Ez az önhatalmú megháboritás a fentiek szerint megtörtént s az ellen kifogásul az sem vethető, hogy felp.-nő épületfala alp.-ékkel közös fal; mivel a közös birtoklás tényleges állapotát sem szabad egyik birtokostársnak a másik rovására önhatalmúlag megváltoztatni. Alp.-ek cselekménye azonban még az állítólagos közös birtoklás esetében is birtokháboritást képez, mert az eddigi állapotot, a mikor alp.-eknek padásgerenldázata semmi nyomást sem gyakorolt felp.-nő épületfalára, a boltozatoknak az épületfalra emelésével önhatalmúlag megváltoztatták. Mindamellett felp.-nőt elsőrendű alp. irányában keresetével elutasítani kellett, mert sommás visszahelyezési keresetét elsőrendű alp. ellen az 1802. évi XXII. tcz. 1. §-ában megkövetelt egy évi határidő után indította. Az id. törv. szerint sommás per csak a foglalástól számított egy év alatt s nem a foglalásnak tudomásul vételétől számított egy év alatt indítandó meg. Másodrendű alp. ellen a kereset kellő időben adatván be, ez az alp. marasztalandó volt, mivel azonban felp.-nő keresetében maga kijelentette, hogy alp.-ek a boltozat terhét káros faláról egy alapfal építése által levehetik. a bíróság a pervesztes alp.-t erre a munkára kötelezte. (1894. aug. 18. 8593. sz.) Győri T. : Az elsőbiróság ítéletét elsőrendű alp.-re vonatkozó részében egészben, másodrendű alp.-re vonatkozó részében pedig csak