Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Sommás visszahelyezés tartalma 11 7 Birtok ideje és birtoklási jogczim. 192 A váguj helyi jbg.: Hogy a kereseti helyiség a felek által közösen használtatott, azt az alp. sem vonta kétségbe, s hogy felp. azon épitkezés eszközölhetésébe egyezett volna, arra nézve alp. bizonyítékot nem nyújtott. Hivatkozott ugyan a peres felek közt létrejött 1. szám alatt egyezségre, mely közös házuk rendezésére vonatkozik; azonban az arról, hogy az alp. a kereseti falalját beépitheti, egyáltalán nem szól, sőt azon egyezség lalá nem irt záradéka az alp. ellen szól, a mennyiben a kereseti beépités éppen tiltatik. Miért is felp. visszahelyezendő volt. (1883. okt. 7. 3897. sz.) B p e s t i T.: A felek kölcsönös nyilatkozatával és a bemellékelt barátságos egyezségi okmánynyal tisztába hozott tényállás szerint a felek az Ujlehota községben 85. szám alatti ház tekintetében barátságosan megegyeztek és az ott kitett módozatok és feltételek mellett a háznak közös haszonélvezetébe léptek, minthogy azonban a barátságos egyezség létrejötte vagyis 1882. decz. 17-ik napjától a kereset beadása napjáig egy év és egy nap még le nem telt és igy felp. az utczáíra vezetői járda használati szolgalomnak egy év és egy napi békés birtoklását nem mutatta ki, keresetével, mint alaptalannal, elutasítandó és ehhez képest az elsőbirói Ítélet megváltoztatandó volt. (1883. nov. 12. 42.874. sz.) C: A másodbirósági Ítéletnek megváltoztatásával, az olsőbiróság Ítélet indokolásánál fogva hagyatott helyben, annyival inkább, mert felp.nek azon állítása, hogly a kereseti házat éveken át alp.-sel közösen bírja, nem tagadtatott: azon körülmény pedig1, hogy a ház használatának szabályozására nézve kötött egyezségnek keltétől, vagyis 1882. decz. 17-től számítva, felp. az utczára vezető járda használati szolgalomnak egy évi birtoklását nem igazolta, nem áll felp. keresetének ellent, mivel sommás visszahelyezési perben az egy évi békés birtoklás akkor kivántatik, ha más jogos birtoklási czim felp. részéről ki nem mutattatott volna; jelen esetben azonban a fennemlitett egyesség, mint jogos birtoklási czim felp. mellett szól. (1884. jun. 6. 1093/1884. sz.) ~ Ugyanezen elv C.: «Felp- keresetének a visszahelyezés tekintetében azért kellett helyt adni, mert a per során bemutatott közokiratokkal bizonyittatctt. hogy a kérdéses korcsmajog gyakorlatában jogerőre emelkedett birúi határozat alapján bevezettetett és hogy alp.-ek által ezen joggyakorlatában a bevezetés után megháborittatott. Minthogy pedig azon esetben, ha a megháborított birtoklás joga birói határozaton nyugszik, a háboritást megelőző egy évi békés birtoklás bizonyításának szüksége fenn nem forog, felp. keresetének helyt adni kellett. (1885jun. 24. 3805/1885. sz.)» «A helyszínén foganatosított szemléből kitűnik, hogy panaszolt építkezés a kereset beadásakor már befejeztetett s felperes azt, hogy ő ezen épitkezés ellen annak megkezdésekor vagy tartalma alatt az illetékes közigazgatási hatóságnál tiltakozott, nem is állította, az általa eltűrt épitkezés miatt tehát, annak befejezése után, előbbi állapotba való visszahelyezést nem követelheti C. 1893. máj. 19. 1164/1893. sz. Ugyanazt mondja ki C. 1894. máj. 2. 5203/1894. sz., mely megegyező határozatokkal szemben, az ellenkező C. 1886. okt. 21. 6191/1886. 0z. nem igen tud'ott a gyakorlatban érvényesülni.