Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

114 Birtok beleegyezésével emeltetett, ugy a mint az jelenleg is fennáll. Ha tehát ama alapfal tényleg és kizárólag felp. birtoklásában valónak vétetnék, ugy azon saját tényével szemben, hogy ő az emeleti falnak azon irányban és azon módon és helyen való felépítését, amint és a hol az jelenleg áll, megengedte, visszahelyezési és birtokháboritási keresetének ezen okból sem lehetett helyt adni. (1887. decz. 31. 5235. sz.) Bpesti T. : hh. (1888. márcz. 8. 7840. sz.) C. : A másodbiróság Ítéletét hh. Indokok: Bárha azon körülmény, hogy alp. házát az építészeti hatóság által jóváhagyott terv szerint s annak engedélyével .építette fel, egymagában még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy alp. az engedélytől eltérően önhatalmú foglalást el ne követhessen a másodbiróságnak ítélete helybenhagyandó volt, mert mint az elsőbiróság ítéletének indokaiban a felhozott bizonyítékok alapján helyesen kifejtette, a per tárgyát képező válaszfalat alp. is használta és birtokolta, következőleg meg van czáfolva felp.-nek azon kereseti állítása, mintha a vitás választófalat kizárólag egymaga birtokolta és használta volna, — másrészt, mert K. Nándor és S. Ferencz tanuknak P. Pál tanúvallomásává1 is támogatott és esküvel megerősített vallomásai szerint alp. a vitás választó alapfalra az emeleti fal építését felp. közvetlen jelenlétében kezdette meg, s a beépíteni kivánt fal szélessége a felp. jelenlétében lerakott első sor téglával meg is jelöltetett, mi ellen felp.nek semmi kifogása nem lévén, az alapfal felemelésébe beleegyezettnek tekintendő, következőleg a fenforgó esetben az önhatalmú foglalás ténye, mint a sommás visszahelyezési kereset egyik alapfeltétele is hiányozván, felp. keresetének ez uton hely adható nem volt. (1888. aug. 1. 4805. sz.) = Nem forog fenn önhatalmú háboritás, ha a birtokos a birtokról a sommás visszahelyezési per megindítása előtt lemondott. V. ö. C. 1893. jul. 4. 1862/1893. sz, A háborító cselekmény elkövetésének ideje. 188 Naszódi jbg.: A birtokháboritás az által lett alp. által felp. állítása szerint elkövetve, hogy alp. a peres területet határhalmokkal körül vette, s azt saját részére elfoglalta s üzemtervébe felvétette. B. Jakab és KI. Adolf tanuk vallomása által be lett bizonyítva, hogy alp. község ezen határhalmokat még 1887. évi szeptember hó elején állította fel, felp. keresetét pedig csakis 1888. évi november 27-én tette folyamatba, az állítólag elkövetett birtokháboritási tény egy év és egy nap lejárta után, miután pedig az egy éven felüli békés birtok háboritás czimén többé meg nem támadható, felp. keresetével mint elkésetten beadottal elutasítandó volt. (1889. jun. 1. 1004. sz.) Bpesti T. : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja. Azon körülménynek, hogy felp. a háboritásról csak 1888. év