Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

112 Birtok társukkal közösen bírták a malmot, de felp. birtoklása jogosultságát sem mutatta ki, mert ha való is, hogy felp. az emiitett malmot haszonbérbe vette, de az a vonatkozó telekjegyzőkönyvből kitetszőleg nem csak a haszonbérbeadók, hanem alp.-ek s több tulajdonostársaik közös tulajdonát képezi és a felp.-sel szerződött társtulajdonosok, tekintettel arra, hogy nem lett kimutatva, miszerint az alp.-ek a tulajdonostársaikkal szemben részeik aránya szerint többségben volnának, az utóbbiak beleegyezése nélkül a malmot haszonbérbe adni az optk. 853. §. értelmében jogosítva nem voltak, felp. mellett tehát sem az egy évi békés birtoklás, sem a birtoklás jogosultsága nem állván, sommás visszahelyezési keresetével elutasítandó volt, ez által azonban nincs elzárva attól, hogy a vele szerződött társtulajdonosoktól netaláni kára megtérítését esetleg követelhesse. (1893. máj. 27. 2264. sz.) Önhatalmú háboritás. 1S7 Zólyomi j b g. : Felp. keresetét arra alapítja, hogy alp. a felp. házának előbbi békés birtoklásában az 1885. év folyamán megháborította az által, hogy a peres felek házait elválasztó és a bíróság (által a helyszíni szemle alkalmával felvett térrajzon N. 0. P. G. betűkkel jelzett és állítólag felp. által kizárólag birtokolt alap-, illetve oldalfalon saját házának emeleti falát felhúzta, ennek alkalmából felp. tetőzetének egy részét megrongálta és az emeleti fal helyén állott deszkafalat lebontotta és végül a felp.-i ház homlokzatát az eresz lebontásával, a párkányzat és falvakolat egy részének levakarásával megrongálta. A bíróság első sorban kiemelendőnek tartja azon lényeges perkörülményt, hogy felp. nemcsak be nem bizonyította, miként az alp. által eszközölt építkezés és az annak alapjául szolgált építkezési terv ellen Írásban vagy szóval, akár az ez érdemben megtartott közigazgatási tárgyaláson, akár ezen kívül alp. vagy ennek megbízottja előtt tiltakozott, vagy egyéb hatályos szomszédjogi oltalmi eszközt igénybe vett; de ellenkezőleg begyőzetett alp. által ugy a 3. sz. alatti okmánynyal, mint K. Nándor, S. Ferencz és P. Pál vallomásával az, hogy felp. az építkezésről tudomással bírt, abba beleegyezett és a terv ellen a közigazgatási hatóság előtt kifogást nem tett. Ebből következik, hogy a mennyiben azon fal, melyen alp. saját házának emeleti oldalfalát felhuzatta, tényleg felp. kizárólagos tulajdona és birtokához tartozott és tartoznék is, az általánosan követett jogelvek szerint elesett azon jogától, hogy az építési engedélylyel felemelt falnak lebontását, eltávolítását vagy átalakítását követelhesse. Igaz ugyan, hogy a tételes magyar jog nem ismeri az önkényes építkezés által jogaikban veszélyeztetett szomszédoknak ideiglenes birói védelmét, valamint hogy hiányzanak a legtöbb helyen építészeti rendszabályok és egyáltalában nincsen megállapítva a bíróság és közigazgatási hatóság ez irányban