Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Eltartási kötelezettség. 131 dését előidézték, vagy a melyek miatt valamely bizonyítást elégtelennek tartott, avagy a fél ajánlotta bizonyítást mellőzött, a S. E. 95. §-a szerint pedig a biróság kérelmére vagy hivatalból is elrendelheti a félnek eskü alatti kihallgatását, de arra kötelezve nincs. A felebbezési biróság tüzetesen előadta Ítéletének indokaiban azokat az okokat, a melyek miatt a felülvizsgálati kérelemben felhívott tanuknak a vallomását kihallgatásuk esetén sem fogadná el a kérdéses ténykörülményre nézve bizonyítékul, valamint azt is, hogy a feleknek eskü alatti kihallgatását mi okból mellőzte: a felebbezési biróság tehát sem a felhívott tanuk kihallgatásának, sem a peres felek eskü alatt kihallgatásának mellőzésével nem sértett jogszabályt. Minthogy pedig férjétől külön eltartást csak az a nő követelheti, kinek jogos oka van a különélésre, a felebbezési biróság Ítéletében pedig nincsenek megállapítva oly tények, melyekből az ajogi következtetés volna levonható, hogy a különélésre az alperes alapos okot szolgáltatott, az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a felperest saját személyére vonatkozó tartásdíj iránti keresetével elutasította és mint pervesztest, a S. E. 109. és 162. §-ai értelmében perköltségben marasztalta. Felperes felülvizsgálati kérelme sikerre nem vezetvén, őt a S. E. 204. §-a értelmében a felülvizsgálati költségben is marasztalni kellett. 0911. április 10-én G. 47. sz.) V. ö- C. 3196/909. (Gr. XVII. 114. 1.) Törvényes gyermekek tartása a szülök különélése alatt. C. I. G. 471/900. (G. II. 1. 336.) V. ö. G. I. G. 599/904. és 4815/905. [Gr. XII. 205. L); C- G. 321/905. [Gr. XIII. 289. 1.); C. I. G. 460/905. (Gr. XIII. 290. 1.) Törvényes gyermektartás birói érvényesítése C. 4/901. (Gr. II. 1. 336. 1.); Hb. 114/910. sz. (Közölve jelen kötet közigazgatási jogi lészének hatáskör kérdésében hozott határozatai között.) 214. A nagyszülő azzal, hogy unokáját az 1877- évi XX. t.-cz. 11. §-ában meghatározott előfeltételek bekövetkezése esetén eltartani kénytelén volt, csak a saját kötelezettségét teljesitette és igy rendszerint nem igényelheti, hogy az eltartásra kötelezett és utóbb vagyonhoz jutott szülő a költséget visszatérítse, hanem csak tartási kötelezettségének a jövőre való megszüntetését és a most már tartásra képes szülőre áthárítását követelheti. Kivételt képez az az eset, ha a szülő álnokul eltitkolta vagyonos voltát, vagy ha a nagyszülő a tartásra csak azért köteleztetett, mert a tartásnak a szülő ellen való érvényesítése különös nehézségekbe ütközik. (Marosvásárhelyi T. 1911 jul. 13. G. 150. szám.) Gyermektartási dij fizetésére kötelezhető nemcsak az apa, hanem ha az apa önálló gazdaságot nem visz, s a nagyapával vagyonközösségben van, 9*