Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

132 Családjog. a nagyapa, is. Dtár uj f. X. 91. — A nagyszülő unokája eltartására csak abban az esetben kötelezhető, ha a szülők a tartás iránti kötelezettségüket teljesiteni képtelenek. Dtár III. f. VIII. 133. — A nagyszülők kötelesek unokájuk tartására, ha az apa szökését elősegítették. Dtár III. f. XXVII. 212. 215. A házasságban született gyermek születésének törvényességét a férj életében a gyermek sem támadhatja meg. A brassói kir. törvényszék: Felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A kk. felperesek képviseletében Fogaras vármegye árvaszékének véghatározatával kirendelt eseti gondnok a keresetben a kiskorúak nevében ezeknek, mint alperesek gyermekeinek törvényes születését támadta meg és alperesekkel szemben azt kérte megállapít tatni, hogy kk. felperesek nem az alperesek házasságából születtek, hanem I. r. alperesnek házasságon kivül szletett gyermekei. A törvényszék felperesek kereseti előadása és a keresetben hivatkozott 1290/903. sz. válóperi iratok alapján megállapítja, hogy alperesek házastársak voltak, de házasságuk birói Ítélettel felbontatott, a mely Ítélet a 6258/907. sz. végzés szerint 1907. június 19-én emelkedett jogerőre. A keresethez csatolt születési anyakönyvi kivonatok tartalma szerint a kk. felperesek alperesek házasságának tartama alatt születtek, mely okból, az optkv. 138. §-a értelmében törvényes gyermekeknek tekintendők. A törvényes születés vélelme ugyan megtámadható, azonban az optkv. 156., 158. és 159. §§-ai értelmében a férj életében csak a férjnek van e joga a születés törvényességét megtámadni és az ez iránti kereseti jog a férjnek olyan személyhez kötött joga, hogy ha cselekvőképességében korlátolva nincs, a törvényes születés kétségbevonására kivüle más nem jogosult. A férj eme személyhez kötött jogán az a körülmény sem okoz semmiféle változást, hogy ha a férj a feleségétől birói Ítélettel elválasztatott, mert a gyermek családi állapota ekkor is első sorban a volt férj jogától függ és ha a férj a megtámadási joggal nem él, a gyermek a törvényes gyermek jogait nyeri. A törvény tehát a családok biztonsága érdekében nem engedi meg a férj életében másoknak a gyermek születése törvényességét megtámadni, mert a nagy czél: a gyermek, az anya és a társadalom érdeke nem engedi, hogy a férj kívánalma nélkül a családok érdeke megbolygattassék. Minthogy pedig M. J. alperes, mint az I. r. alperes volt férje, még él: ez okból felperesek a születésük törvényességét megtámadni jogosítva nincsenek, miért is felpereseket ebbeli keresetükkel el kellett utasítani, mert a kereseti jogosultság, mint az anyagi jogszabály alkalmazása, ez esetben is hivatalból volt vizsgálandó.