Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

30 A rn. 'kir. közig, bíróság közigazg. oszt. határozatai köteles viselni, ha a tag betegségét szándékosan okozta. (Kb. 1861/1910. K. sz.) 36. Baleseti betegségnél a munkásbiztosiíó pénztár az igényjogosult tagja után felmerült egész kórházi ápolási költséget nemcsak 28 napra terjedőleg, hanem az illető teljes felgyógyulásáig tartozik fizetni. (Kb. 4052/110. sz.) 37. A munkásbiztositó pénztárnál bizíositott egyén törvénytelen gyermeke, ha szülőjével egy háztartásban él, keresettel nem bír és önként külön nincs biztosítva, a kórházi ápolási költségek tekintetében a törvényes gyrmekkel egyenlő jogokat élvez. (Kb. 1910. évi 3833. sz.) 1898: XXI. t.-cz. 5. §.; 1907: XLV. t.-cz. 28. §. 38. Az 1807: XLV. törvényezikk 28. §-ának az a rendelkezése, hogy a gazda külső cselédjét 45 napig tartozik házilag gyógykezel telni és hogy e jogszabály a kórházi ápolásra vonatkozó törvények rendelkezéseit nem érinti, — akként értelmezendő, hogy a gazdának ugy az idézett törvényen, mint az 1898: XXí. törvényi zikken alapuló fizetési kötelezettsége együttvéve 45 napon tul nem terjed. (3335/910. K. sz. — Hasonló: Kb. 1730/910. sz.) 39. Azok az egyének, akik cséplőgépet leginkább — ha nem is kizárólag -- abból a ezé!bői tartanak, hogy azzal főképpen mások terményét pénzért vagy természetben adandó részért kicsépeljék, tehát akik a csépléssel iparszerüleg foglalkoznak és iparigazolvány-kötelezettek, alkalmazottaikat az 1907: XIX. t.-cz. értelmében az országos mitnkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál tartoznak biztosítani, önként értetődvén, hogy ha az ily géptulajdonosnak, illetve vállalkozónak a csépléshez szükséges személyzetet a csépeltet© gazda gazdasági cselédeiből, illetőleg szerződéses munkásaiból bocsátja rendelkezésre, ugy e személyzet nem az országos mtoikásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, hanem ug75ranesak a gép tulajdonosa által az 1907: XIX. t.-cz. 3. §-a értelmében az országos gazdasági munkás- és cselédsegélyző pénztárnál biztosítandó. Más esetben azonban az országos gazdasági munkás- és cselédsegélyző pénztárnál való biztosítás az 1907. évi XIX. t.-cz. szerint való biztosítás kötelezettsége alól nem mentésit, (A K. M. 1910. évi 1542/VI/A. sz. határozata.) 40. Olyan vitás kérdéseknek elbírálása, amikor a munkaadó a véleménye szerint tartozatlanul fizetett betegsegélyezési költségeknek a kerületi pénztár által való megtérítését követeli, nem tartozik az iparhatóság hatáskörébe. (A K. M. 1910. 38.523/909. sz. hat.)