Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Közegészségi ügyekben 37 41. Az erdőbirtok tulajdonosa által házilag kezelt és tüzifatermelésre szorítkozó üzemiben általa alkalmazottak nem esnek biztosító kötelezettség alá. (A K. M. 7083/1910. sz.) 42. Azok a vitás kérdések, melyek a munkaadó és a pénztár között a biztosításból eredő befizetési, illetve megtérítési kötelezettség tárgyában keletkeznek, a kihágás! eljárással össze nem kapcsolhatók, hanem külön utra tartoznak. (A K. M. 1910. évi 11.535/VI. A/1910, számú hatrozata.) 43. Az 1907: XIX. t.-cz. 189. §. b) pontjában meghatározott kihágás tényálladéka nem állapitható meg abban az esetben, amidőn a kerületi immkásbiztositó pénztár a munkaadónak előzetesen nem tiltotta meg a járulékok felének és a tagsági igazolványi díjnak az alkalmazottak fizetéséből vgy béréből való levonását. (A K. M. 13.452/19]0. sz. határozata.) 44. Az 1891. évi XIV. t.-ez. hatálya alatt működött pénztárakkal szemben fennálló segélyezési igények érvényesítése az illető pénztáraknak az 1807: XIX. t.-cz. értelmében foganatosított felszámolási művelete keretébe tartozik. Ez igényeknek a felszámolási müvelet folyamán való érvényesítésének elmulasztása esetén, azok elbírálása vagy a fenmaradt vagyontömegek feletti felügyeletet gyakorló állami munkáshiztositási hivatalnak vagy pedig a rendes bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az iparhatóságok az ilyen igények elbírálására hatáskörrel semmiesetre sem birnak. (A K. M. 1910. április 10-én 21.059. sz. határozata.) 45. Az 1907: XIX. t.-ez. nemcsak az ipari és kereskedelmi jellegű egyesületek alkalmazottait vonja a biztosítási kötelezettség körébe, hanem a társadalmi s közművelődési egyesületek alkalmazottait is. Ennélfogva a társadalmi és közművelődési egyesületeknél alkalmazott napszámosok nem tekinthetők a törvény 7. §-ában megjelölt közönséges napszámosoknak. (A K. M. 1910. évi 13.892/910. VI/A. sz. határozata.) 40. A szövetkezeti alapon létesült közös konyhák cseléd- és főzoszeinélyzete, amennyiben az egyesülés a kereskedelmi törvény rendelkezései alá eső szövetkezetnek tekintendő, az 1907: XIX. t.-cz. szerinti biztosítás szabályai alá esik. (K. M. 44.873/910. sz.) 47. Süteménykihordó, ki a pékmestertől munkabér helyett havonként egy bizonyos megállapított kárpótlási összeget kap, biztosítási kötelezettség alá esik. Ily esetben az a körülmény, hogy az illető az eladott süteményeknek a beszerzési árnál magasabb áron való eladásával nyereségre is tesz szert, annak alkalmazotti