Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Törvényhatósági ügyekben 25 1886: XXL t.-cz. 46. §. 18. Törvényhatósági rendkívüli közgyűlés összehívása a főispán vagy a törvényhatóság joga. (A m. kir. belügyminiszter 121.140/909. sz. a. J. vármegye közönségéhez intézett rendeletéből.) A rendkívüli közgyűlés összehívásának joga az 1886: XXI. t.-cz. 46. §-a 2. bekezdésének kifejezett rendelkezése szerint, főispáni jog, amelyet az alispán csak kivételesen, abban az esetben gyakorolhat, ha a főispáni szék üres vagy ha a főispán akadályozva van. Ezzel a határozott törvényi rendelkezéssel szemben az összehívás jogának bizonyos esetekre nézve, a főispáni állás üresedésben lététől, illetőleg a főispán akadályoztatásától teljesen függetlenül, közvetlenül és kizárólag az alispánra való ruházása tulahaladja a szabályrendelet alkotási jog kereteit, mert a törvényben szabályozott alispáni hatáskör kiterjesztése csak törvényhozási intézkedéssel történhetik. Ezen álláspont Itörvényszerüségét igazolja az 1907: LX. t.-cz., melynek 7. §-ában a rendkivüli közgyűlésnek bizonyos esetekben a törvényhatóság első tisztviselője részéről való összehívása a törvényhozás által szabályoztatott. Egyébiránt tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről szóló s fentebb idézett t.-cz. megalkotása által időközben törvényhozási uton történt gondoskodás arról, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés az 1886: XXL t.-cz. 46. §-ában foglalt rendelkezések kiterjesztése mellett az önkormányzati jogok megvédése czéljából meghatározott esetekben kötelezőleg, illetőleg a bizottsági tagok egy részének kivánatára is összehívható legyen, a szabályrendeletnek ily irányú rendelkezéssel való kiegészítése az önkormányzati jogok védelme szempontjából ma már feleslegesnek is mutatkozik. A törvényhatósági közgyűlésnek törvényben biztosított azt a jogát, hogy rendkivüli közgyűlést határozatilag kitűzhessen, ez a rendelkezés egyáltalában nem érinti, valamint az sem képezheti kétség tárgyát, hogy a főispán a közgyűlési határozattal kitűzött rendkivüli közgyűlés összehívását meg nem tagadhatja. 19. Az igazoló-választmány tagja csak törvényhatósági bizottsági tag lehet. (A BM. 18.276/910. sz. a. B. vármegye közönségéhez intézett rendelete.) 1907: LX. t.-cz. 10. §. 20. Ha a törvényhatósági bizottság közgyűlése az 1907. évi LX. törvényczikk alapján a panaszszal való megtámadás kérdésében határozott s a panasz be is adatott, de azt elkésés czimén a közigazgatási bíróság visszautasította, a törvényhatósági bizottsági tagok legalább felerészének együttes panaszjoga nem nyilik meg. (Kb. 7350/909. K. sz.)