Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

72 A m. kir. közigazgatási bíróság ben meg nem jelölt első vagy felsőbb folyamodásu birósági határozatok illetékmentesek: a panaszost az illeték alól fel kellett menteni. (Kb. 2586/908. P. sz.) (57. tétel.) Az illetéki díjjegyzék 57. tételének a katonatisztek házassági biztosítékaira vonatkozó rendelkezései a polgári alkalmazottak házassági biztosítékaira is alkalmazandók. (14704/1908. P. szám.) (78. tétel.) Kb: Midőn az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződéstől, a szerződő felek annak foganatba menetele előtt kölcsönös beleegyezéssel elállanak, ettől a szerződés visszavonást tartalmazó okirattól az illetéki díjjegyzék 78. tétel B) pontja szerint csak az állandó illeték rovandó le. Általános hazai joggyakorlatunkban is elfogadott jogelv az, hogy a szerződés részbeni foganatba menetele után is a jövőre vonatkozólag vagy a kötés időpontjáig visszahatólag megszüntethető, mindaddig, míg teljesen és végkép foganatba nem ment, vagyis a szerződő felek mindegyike teljesítette azt. aminek teljesítésére a szerződés alapján kötelezve volt. Ehez képest a szerződés teljesítésének az egyik fél részéről való elmulasztása miatt, vagy más törvényes jogczimen az érvényesen létrejött szerződésnek megszüntetése per utján szorgalmazható akkor is, ha a szerződés részben már teljesíttetett; s amidőn az ily perben hozott ítélet a szerződés megszüntetése mellett az annak alánján kanott értékek visszaad asara a feleket kötelezi, a marasztalás jogalanja nem valamely szerzett jog, hanem a szerződésnek megszüntetése. A szerződés megszüntetésével uervanis az azon alanuló jogok és kötelezettségek a szerződés megkötése ideíéisr visszahatólag megszűnvén, a teljesítés tartozatlanná vált. Bírói beavatkozás nélkül is jogosítva vannak a szerződő felek a teljesen foganatba nem ment szerződést felbontani és pedig va^y egyoldalulag a törvényben vagy a szerződésben biztosított elállási jog alapján, vagy kétoldalúiig kölcsönös megállapodással s ily esetben is a szerződés előtti állapot helyreállításához való jogigénynek nem szerzett jog a czime, hanem a szerződésnek s az ezen alapult jognak meerszünése. Csak a szerződés te\ies foganatba menetele után, amidőn a kötelem a teljesítés folytán már mes-szünt, nem lehet többé szó a kötelem megszüntetéséről s ebből folvólag arról, hogy a szerződés teliesitése elmaradjon, az azzal létesíteni kívánt jogállapot be ne álljon. Az elállás folytán az eladóra az adásvevés lárgyát képező ingailanok és ingók nem ujabb adásvevési szerződés vagy más szerzési czimen, hanem a szerződéses jog megszűnése következményeként azon az alapon szállottak vissza, hogy a teljesítés tartó-