Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

pénzügyi osztályának határozatai 71 elégíti, a társaság vagyonát tevő ingatlan és ingó dolgokra nézve 4.3/10%, avagy a III. illetékfokozat alá tartozó vagyonátruházás nem létesül és az e részben kötött jogügyletről kiállított okirat ntán jogosan csak az illetékdijjegyzék 27. tétele c) bb) pontja értelmében a II, illetékfokozat szerinti illeték követelhető. (14400/1908. P. szám.) (40. tétel.) Kb: Sommás eljárásban a tárgyalás során előterjesztett halasztási kérelem bélyege czimén még külön illeték jár, mert az illetéki díjjegyzék 40. tétele alatt foglalt rendelkezések csak az önálló kérelemként előterjesztett halasztási kérelmekre vonatkoznak s a sommás tárgyalási jegyzőkönyvekben erre vonatkozólag foglalt feljegyzések az idézett 40. tétel jegyzetének s az 52. tétel B) I. 1. pontjának kapcsolatos intézkedése értelmében sem esnek külön beadványi bélyegilleték alá, hanem a tárgyalás egyes mozzanatainak tekintendők. (11513/908. P. sz.) (49. tétel.) Hagyatéki zárgondnok számadása ellen tett kifogások felett hozott Ítélet illetékmentes. Az illetékezés tárgyát képező Ítélet hagyatéki eljárásban kirendelt zárgondnok számadásai ellen beadott kifogások folytán az 1881. évi LX. törvényczikk 253., illetőleg 249. §~a alapján hozatott. Az 1894. évi XXVI. törvényczikk 9. §-a csak a rendes vagy sommás perekben hozott ítéletnek, továbbá a sommás váltóvégzésnek s a közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzésnek illetékéről intézkedik. E szakasz alapján tehát nem állapitható meg illeték a hagyatéki eljárásban a végrehajtási törvény rendelkezésének megfelelően hozott Ítélettől. Az 1894. évi XXVI. törvényczikk 8. §. 1. d) pontja a számadási kötelezettségnek vagy a számadás helyességének kérdésében hozott határozattól állapit meg illetéket, de csak oly határozattól, mely sommás vagy rendes eljárásban az 1893. évi XVIII. törvényczikk 16., illetőleg 1881. évi LIX. törvényczikk 85. és 86. §-ai alapján hozatott. Az illetéki szabályoknak az Ítéleti illeték felőli rendelkezései között nincs olyan, amely a hagyatéki zárgondnok számadása ellen tett kifogások felől hozott ítéletre illetéket állapitana meg, nevezetesen nem esett illeték alá ily Ítélet a dijj. 48. tétele C) és D) pontjai alapján, mert ezek csak a főügyben hozott elsőbirósági, illetve végitéletek illetékét állapították meg: a hagyatéki zárgondnok számadása pedig csak közben eső peres kérdés a hagyatéki eljárásban. E szerint az 1894. évi XXVI. törvényczikk 34. §-ában fentartott valamely rendelkezés alapján nem követelhető illeték a fent megjelölt ítélettől. Minthogy pedig az illetéki díjjegyzék 49. tétele s) pontja szerint az illetéki díjjegyzék 48. tételében, illetve az ennek legtöbb rendelkezése helyébe lépett 1894. évi XXVT. törvényczikk-